1/IG/2018 Igazgatósági határozat az Üzletszabályzat hatálybaléptetéséről

A szabályzat kibocsátója:

Tőgyi Péter Igazgatóság elnöke

Hatálybalépés: 2018. december 21. napjától visszavonásig

I. ÁLTALÁNOS ÜZLETI SZABÁLYOK

1. Az Üzletszabályzat hatálya

Az Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zártkörű Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 64-66, B rész, V. emelet, cégjegyzékszám: 01-10-140080, továbbiakban: Társaság) a jelen Üzletszabályzatban rögzített tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2005. július 28. napján kiadott E-I-799/2005. számú tevékenységi engedélye alapján végzi.

Az Üzletszabályzat a Társaság és Ügyfelei között létrejött

– hitelé- és pénzkölcsön nyújtása és

– üzletszerűen (lejárt vagy le nem járt) követelések megvásárlása

ügyletek általános feltételeit tartalmazza, rendelkezései a szerződő felekre külön kikötés nélkül is kötelezőek, de azoktól az egyes szerződésekben a Felek közös megegyezéssel el is térhetnek. Az engedményezés illetve követelésvásárlás útján a Társaságra átszálló, vagy a Társaság által követelésvásárlás vagy állomány-átruházás útján megszerzett – hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve más pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos kockázatvállaláson alapuló – követelések esetében a jelen Üzletszabályzat rendelkezései kizárólag akkor alkalmazandóak a megszerzett követelésekre, amennyiben a megszerzett követelések kötelezettjei azt kifejezetten elfogadják, vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban Hpt.) 17/A. § (5) bekezdése alapján úgy kell tekinteni, hogy az átruházással összefüggésben módosuló szerződési feltételeket a megszerzett követelések kötelezettjei tudomásul vették.

1.1. Az Üzletszabályzat alkalmazásában Ügyfél az a jogi személy, egyéb szervezet és természetes személy, aki részére a Társaság tevékenységi körébe tartozó szolgáltatást nyújt.

1.2. Társaság tevékenységét a mindenkor hatályos jogszabályok keretei között végzi.

1.3. A Társaság és ügyfelei között létrejövő jogviszony tartalmát az egyes szerződések határozzák meg. Az egyes szerződésekben nem szabályozott kérdésekben az Üzletszabályzat feltételei az irányadók.

1.4. A Társaság az üzleti szolgáltatás kapcsán alkalmazott kondíciókat időről időre tájékoztatóban (a továbbiakban: Hirdetmény) teszi közzé.

1.5. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt az ügyfelek a központi ügyintézés helyén az üzleti órákban, illetve az üzletkötőknél azok üzleti tevékenységének időtartama alatt megtekinthetik.

A hivatalos üzleti idő:

Hétfőtől – Csütörtökig 8.30-17 óráig Pénteken 8.30-15 óráig

A Társaság az Ügyfél kérésére az Üzletszabályzatot a 6.6. pontban foglaltak szerint megküldi. 2

2. Ügyfélkapcsolat, képviselet, aláírás

2.1. Az üzleti kapcsolatok biztonsága érdekében a Társaság köteles meggyőződni az Ügyfél személyazonosságáról, illetve az Ügyfél képviseletében eljáró személyek jogosultságáról, kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását.

2.2. A személyazonosság igazolásához az alábbiak szükségesek:

Jogi személy esetén: Cég neve, cégforma, székhely/telephely, adószám, cégbírósági regisztráció száma, cégbejegyzés kelte. A jogi személy képviseletében eljáró aláírási címpéldánya. Az Ügyfél 30 napnál nem régebbi cégkivonattal eleget tesz a személyazonossága igazolásának.

Egyéb szervezet esetén: Szervezet neve, forma, székhely/telephely, adószám, nyilvántartási száma, nyilvántartó szervezet/hatóság és a nyilvántartásba vétel napja. Egyéb szervezet képviseletében eljáró képviseleti jogának igazolása.

Természetes személy esetén: Családi és utónév, leánykori név, lakcím, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgársága. A természetes személyek személyi igazolványuk bemutatásával személyazonosságukat igazolják.

2.3. Az Ügyfél a Társaság képviselőjének tekintheti azokat a személyeket, akiket a Társaság vezetője, vagy megbízottja ilyenként bemutat. Az üzletkötők a Társaságtól kapott meghatalmazásuk ügyfél kérésére történő bemutatásával igazolják képviseleti jogosultságukat.

2.4. Az ügyfél részéről a szerződéseket cég esetén az aláírási címpéldány szerint képviseletre jogosult írhatja alá. Magánszemély esetén a szerződő fél kötheti csak meg a szerződéseket. A Társaság részéről a szerződéseket a Társaság vezetője, egyéb képviseletre feljogosított személyek, illetve az általa meghatalmazott írhatja alá.

2.5. A Társaság az aláírásra jogosultságot gondosan vizsgálja és jogosulatlan aláírás esetén a szerződéskötéstől visszalép. Az ilyen okból való nem teljesítésből az Ügyfélnél keletkezett kárért teljes egészében az Ügyfél a felelős. A Társaság nem felel az olyan hamis aláírás következményeiért, amelynek hamisított voltát gondos vizsgálattal sem lehetett felismerni.

3. Szerződés, együttműködés, ügyfél tájékoztatás, ügyféllel való kapcsolattartás módja

3.1. A Társaság és az Ügyfél tartoznak szerződéses kapcsolataikban együttműködni, ennek megfelelően az ügylet szempontjából jelentős tényekről, körülményekről, az azokban bekövetkezett változásokról késedelem nélkül kötelesek egymást értesíteni. Tartoznak továbbá az ügylettel összefüggő egymáshoz intézett kérdésekre ésszerű időn belül válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre, mulasztásokra felhívni.

3.2. Az Ügyfél haladéktalanul köteles értesíteni a Társaságot, ha személyüket vagy jogi státuszukat, tulajdonosi szerkezetüket érintő lényeges változás történt, elnevezése, címe, képviselője megváltozott. E kötelezettség elmulasztásából eredő kár az Ügyfelet terheli.

3.3. A Társaság az Ügyfeleknek címzett értesítéseket, leveleket, számlákat stb. az Ügyfél által szerződésben, vagy ettől eltérően írásban megadott címre küldi. Az Ügyfél részére szóló küldeményeket a Társaság nem köteles ajánlottan, vagy tértivevénnyel postára adni. Ellenkező bizonyításig az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az elküldést kézjeggyel ellátott postakönyv, feladójegyzék vagy feladóvevény, illetőleg fax küldés esetén a gépi visszaigazolás a Társaság birtokában van. A szokásos postai kézbesítési idő (öt munkanap) elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az írásos értesítést az Ügyfél megkapta.

3.4. Az Ügyfélnek a Társaság részére szóló írásos küldeményeket arra a címre kell küldeni, amelyet a Társaság a központi ügyintézés helyeként megadott. Az Ügyfél a kölcsön tőke és kamattörlesztését és egyéb, a szerződéshez kapcsolódó összegeket a Társaság által írásban megadott számlára köteles fizetni. Amennyiben az Ügyfél nem a megadott számlára fizet, az ebből eredő hátrányokért teljes egészében az Ügyfél a felelős.

4. Felmondás, megszüntetés

4.1. A szerződés felmondását minden esetben írásban, a felmondás okának megjelölésével kell az érintett féllel közölni. A Társaság jogosult bármely időpontban azonnali hatályú felmondással élni – többek között -, ha az Ügyfél súlyos szerződésszegést – különösen: kölcsöntörlesztés, vagy biztosítás nem fizetése, adatszolgáltatás elmulasztása – követett el, vagy valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon a Társaságot megtévesztette.

4.2. A Társaság üzletszabályzatát a felmondás hatályba lépésétől az elszámolás teljes lezárásáig terjedő időtartam alatt is alkalmazni kell.

5. Felelősség és titoktartás

5.1. A Társaság üzleti tevékenysége során mindenkor az Ügyfelek érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – legteljesebb figyelembe vételével és az elvárható gondossággal jár el.

5.2. A Társaság nem felel az erőhatalomból (vis maior), belföldi, vagy külföldi hatóság rendelkezéséből, vagy a Társaság működésének megzavarásából eredő kárért. Érvényes ez arra az esetre is, ha a Társaság jelentős ok miatt korlátozza működését.

5.3. A Társaság a szerződések megkötése érdekében jogosult nem a Társaság alkalmazottjaként működő üzletkötőt, vagy függő ügynököt igénybe venni. Az üzletkötő tevékenységéért a Társaság felelősséggel tartozik. Ha az üzletkötő felelősségét jogszabály, vagy az Üzletszabályzat korlátozza, a Társaság felelőssége ehhez igazodik.

5.4. A Társaság az Ügyféllel létesített kapcsolatával összefüggően – az Ügyfél gazdálkodására, vagyoni helyzetére, személyi körülményeire, vagy a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozóan – tudomására jutott adatokat banktitokként, illetve üzleti titokként kezeli. Az üzleti titkokat az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi, azokról harmadik fél részére – kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket – csak az Ügyfél kifejezett, a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölő, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása, illetve rendelkezése alapján ad felvilágosítást.

5.5. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét mindazon adatszolgáltatás, amelyet a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kifejezetten ilyennek minősít.

6. Kamatok díjak, jutalékok, költségek

6.1. Kamat

Az Ügyfél a Társaság pénzkölcsön nyújtási szolgáltatásáért kamatot fizet (vásárolt követelés esetén az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott kamatok, késedelmi kamatok és díjak az irányadók). A szerződésben a tőketartozás és a folyamatosan fizetendő kamat elkülönítetten kerül kimutatásra.

A felszámított kamat számításának módja:

tőketartozás x éves kamat % x naptári napok száma / 36000

Az Ügyfél fizetése előbb a költségekre, kamatra, majd a maradó összeg a tőke csökkentésére fordítódik.

A Társaság jogosult a kamat mértékét a szerződések futamideje alatt is változtatni az alábbiak szerint.

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó ügyfelekkel megkötött szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt az Ügyfél számára kedvezőtlenül csak akkor jogosult a Társaság, ha az egyedi szerződésben külön pontban meghatározott feltételek vagy körülmények ezt indokolttá teszik. A szerződés kamatot, díjat érintő – az Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően a Társaság köteles közzétenni.

A szerződést a Társaság nem jogosult egyoldalúan módosítani új díj vagy költség bevezetésével, illetőleg az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módjának Ügyfél számára kedvezőtlen megváltoztatásával.

Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Társaság biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik és a módosítás okait is a Társaság Ügyfelei számára elérhetővé teszi.

A Társaság az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan jogosult módosítani az ügyféllel kötött szerződés feltételeit.

6.2. Hitelvizsgálati díj

Az Ügyfél a szerződés megkötésekor hitelvizsgálati díjat fizet. A hitelvizsgálati díj a finanszírozás összegére vonatkozik és %-ban kerül megadásra. A hitelvizsgálati díj aktuális mértékét a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza, amelytől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

A hitelvizsgálati díj számítása:

Pénzkölcsön nyújtása esetén:

Kölcsön összege x hitelvizsgálati díj % / 100 Amennyiben a szerződést más ügyfél folytatja (vállalja át), az új ügyfélnek a hitelvizsgálati díjat meg kell fizetnie.

6.3. Kezelési költségek

Az Ügyfél az általa kezdeményezett szerződésmódosítás esetén, ide értve az idő előtti lezárás esetét is, a tőketartozásra vetített kezelési költségeket (Szerződésmódosítási díj, Előtörlesztési díj) fizet.

A kezelési költség mértékét a mindenkor érvényes Hirdetmény tartalmazza.

6.4. Késedelmi kamat

Az Ügyfél fizetésének időpontja a Társaság megadott bankszámláján való jóváírás, vagy készpénzben történő fizetés esetén a pénztárba történt befizetés napja. Amennyiben ez a nap a fizetési határidő utáni nap, a késedelmes napokra az Ügyfél a mindenkori jogszabályoknak megfelelő késedelmi kamatot fizet.

A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a hitelező legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.

A késedelmi kamat számítása:

Fizetési kötelezettség x késedelmi kamat % x késett naptári napok száma / 36000

6.5. Egyéb fizetési kötelezettségek

Az Ügyfél köteles megtéríteni a Társaságnak a követelések behajtásával kapcsolatos költségeket. Ezen költségeket a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI.10.) IM rendelet tartalmazza és Társaság a jelen pontban nevezett IM rendeletben meghatározott mértékig érvényesíti azokat az Ügyfelek felé. 6

6.6. Igazolások, dokumentumok díjai

Amennyiben az Ügyfél valamilyen igazolás kiállítását, vagy dokumentum másolatának megküldését igényli a Társaságtól, azt a Társaság által a mindenkor érvényes Hirdetményben közétett díjak, illetve költségek előzetes megtérítését követően teljesíti.

7. Az ügyfél hitelképességének vizsgálata

A szerződéskötést megelőzően az Ügyfél hitelképességét vizsgálni kell. A hitelképesség vizsgálatához minimálisan az alábbiakat kell az ügyféltől bekérni:

a. társaságok esetén:

• előző évi mérleg, aktuális főkönyvi kivonat
• társasági szerződés, módosításokkal,
• 30 napnál nem régebbi cégkivonat,
• aláírási címpéldány,
• adóbejelentkezési lap,
• bankszámlaszerződés és aláíró karton,
• 1 évnél rövidebb ideje működő társaság esetén főkönyvi kivonat és utolsó 10 bankszámla kivonat.

b. egyéni vállalkozók esetén:

• vállalkozói igazolvány,
• személyi igazolvány, vagy útlevél
• előző két évi szja bevallás,
• adóbejelentkezési lap,
• bankszámlaszerződés és aláíró karton,
• 1 évnél rövidebb ideje működő vállalkozó esetén a működést megalapozó szerződések, üzleti terv,

A bekért adatok alapján, amennyiben szükséges, további információk kérhetők. A Társaság jogosult az ügyfélvizsgálat keretében helyszíni bejárást is végezni. A hitelképesség vizsgálatához szükséges adatok eltitkolása, az adatszolgáltatás megtagadása, vagy félrevezetés a Társaság finanszírozástól való elzárkózását vonja maga után.

A Társaság mindennemű indoklás vagy tájékoztatás nélkül, továbbá mindenféle kártérítési vagy egyéb megtérítési igény teljes kizárása mellett megtagadhatja a finanszírozás nyújtását.

Az ügyfelek vizsgálatakor az Ügyfél- illetve partnerminősítési Szabályzatot kell alkalmazni.

8. Biztosítékok és kezelésük

8.1. Az ügyfél részéről biztosíték nyújtása lehet a szerződéskötés feltétele.

8.2 . A biztosítékok fajtái az alábbiak:

Zálogjog (jelzálog vagy kézizálog)

– ingatlanon

– ingón (egyedi vagy teljes vagyon körülírással)

– jogon

– követelésen (egyedileg, vagy körlírással, beleértve a fizetési számla-követelést, a biztosításból származó pénzkövetelést, továbbá a zálogjoggal terhelt követelésből befolyó pénzt, amely óvdékolható)

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít.

A zálogjog létrejön, ha

a) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és

b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.

Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel

a) a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy

b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges.

Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálogjog tárgya ingó dolog lehet. Közös tulajdonban álló dolognak a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada, több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada, továbbá osztható követelés meghatározott része kivételével dolog vagy jog egy részén nem lehet zálogjogot alapítani.

A zálogtárggyal való helytállás terjedelme annak a követelésnek a mindenkori terjedelméhez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a zálogjoggal biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre.

A zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet.

A fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítése bírósági végrehajtás útján történhet.

A zálogjog megszűnik, ha

a) a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelelő nyilvántartásból;

b) a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy jog megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe;

c) a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított;

d) a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik;

e) a zálogjoggal biztosított követelés elévül;

f) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy tulajdonjogát megszerzi.

A zálogjoggal biztosított követelés megszűnése ellenére is fennmarad a zálogjog a követelést kielégítő személyes kötelezettet, zálogkötelezettet vagy harmadik személyt megillető megtérítési követelés biztosítására.

A zálogjog fennmarad a zálogjoggal biztosított követelés biztosítékául, ha ugyanaz a személy lesz a zálogkötelezett és a zálogjogosult.

Óvadék

– pénz

– tőzsdei, vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír,

– fizetési számla-követelés

– kezességvállalás

(1) Óvadék

a) pénzen és értékpapíron kézizálogjogként;

b) dematerializált értékpapíron kézizálogjogként vagy a (2) bekezdésben meghatározott módokon;

c) fizetésiszámla-követelésen a (2) bekezdésben meghatározott módokon;

d) jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon a (4) bekezdésben meghatározott módon alapítható.

(2) Dematerializált értékpapíron és fizetésiszámla-követelésen óvadék alapítása történhet

a) a számlatulajdonos, a számlavezető és a zálogjogosult közötti írásbeli megállapodással, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos rendelkezéseit a zálogjogosult jóváhagyásával, a zálogjogosult rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti; vagy

b) a számlavezető javára önmagában a számlatulajdonos és a számlavezető közötti zálogszerződéssel.

A számlavezető a (2) bekezdésben foglaltak szerint fennálló zálogjogot valamennyi számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton köteles feltüntetni.

(4) Ha az óvadék tárgya jogszabályban meghatározott vagyontárgy, az óvadék alapításához az szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerüljön, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön.

Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal – a biztosított követelés összege erejéig – a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

A zálogjogosult a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi vagy a felektől függetlenül meghatározott értékén kell figyelembe venni. Ezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a zálogjog tárgyát tulajdonjogot megtestesítő értékpapír alkotja, és a tulajdonjog tárgyát olyan dolog képezi, amely tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkezik.

Garancia (banki, vagy egyéb cég által nyújtott

A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.

Kezességvállalás

Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. A sortartásos kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nemvezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. Készfizető kezesség esetén a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.

Azonnali inkasszó jog bankszámla felett

Az ingatlanzálogjogot az ingatlan nyilvántartásba, míg az ingóságokon, jogokon, követelésen alapított zálogjogokat az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni.

• óvadék
• jelzálog ingó, ingatlan tárgyakon
• jelzálog jogokon
• jelzálogjog követeléseken
• kézizálog jog ingóságokon
• azonnali inkasszó jog bankszámla felett
• garancia (banki, vagy egyéb cég által nyújtott
• kezességvállalás

Vételi jog alapítása

• ingó, ingatlan tárgyakon
• társasági részesedésen

Jogvesztés kikötése

A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.

A Társaság fenntartja magának a jogot egyéb biztosítékok és több biztosíték egyidejű kikötésére is.

8.3 A Társaság jogosult beszámítani az Ügyféllel szemben őt terhelő fizetésekbe az ügyfél tartozásait mindaddig, amíg a saját követeléseit ki nem elégítette, még akkor is, ha követelései nem ugyanabból a jogviszonyból fakadnak.

8.4 Az Ügyfél köteles gondoskodni a Társaság javára biztosítékul kikötött vagyontárgyak és jog fenntartásáról, megőrzéséről és állagmegóvásáról, a biztosítékul szolgáló követelések érvényesítéséről. A biztosíték értékében, értékesíthetőségében bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Társaságot haladéktalanul tájékoztatni. Szükség esetén az Ügyfél köteles a biztosítékul állított elhasználódott, vagy értékesített vagyontárgyakat pótolni az eredeti értéken.

8.5 A Társaság jogosult a helyszínen is ellenőrizni, hogy a követelésének fedezete és biztosítéka megfelelő-e, továbbá, hogy a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat az ügyfél rendeltetés-szerűen kezeli, üzemelteti, megőrzéséről gondoskodik.

8.6 Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Társaság. jogosult a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon érvényesíteni bármely biztosítékból eredő jogát.

9. Biztosítás

9.1. Társaság és az Ügyfél közötti szerződés létrejöttének feltétele, hogy az Ügyfél tudomásul vegye a szerződés tárgyát képező vagyontárgyra, saját költségére kötendő biztosítás szükségességét.

A megkötendő biztosítások:

• ingatlan és gépek-berendezések esetén: Vagyonbiztosítás
• gépjármű esetén: kötelező biztosítás, valamint lopás- és totálkárra is kiterjedő teljes körű casco biztosítás.

9.2. A casco-t és a vagyonbiztosítást oly módon kell megkötni, hogy a Társaság részéről a biztosítás folyamatossága ellenőrizhető legyen. Ennek érdekében a biztosítások megkötését elsősorban a Társasággal szerződött biztosítás közvetítő bróker cég (ha van ilyen) közreműködésével kell végrehajtani. A biztosítás díjának Ügyfél részéről történő folyamatos fizetését a Társaság folyamatosan ellenőrzi. Kölcsön esetén a szerződő fél az ügyfél, köteles a fedezetül lekötött vagyontárgy(ak) teljes értékére – ha még ilyen szerződést nem kötött – a kölcsön összege és járulékai erejéig és annak megfizetéséig vagyonbiztosítási szerződést kötni, és köteles a biztosítási szerződést, a jogosult részére megküldeni. A biztosítási szerződésnek utalnia kell arra, hogy a biztosított vagyontárgyat a jogosult jelzálogjoga terheli, és a jelzálogul lekötött vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés, vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép, vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál.

9.3. A biztosítások nem fizetése súlyos szerződésszegésnek minősül és a szerződés azonnali felmondását vonja maga után. A szerződés azonnali felmondásából eredő kárt teljes egészében az Ügyfél viseli.

9.4. A Társaság egyedi engedélyével a biztosításokat megkötheti az Ügyfél közvetlenül is, azonban a biztosítási szerződésnek utalnia kell arra, hogy a biztosított vagyontárgyat a jogosult jelzálogjoga terheli, és a jelzálogul lekötött vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés, vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép, vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosítási díjak fizetésének folyamatosságát ez esetben is folyamatosan bizonyítani kell a Társaság részére. Amennyiben az Ügyfél a díj fizetésének folyamatosságát nem igazolja, a Társaság úgy tekinti, hogy a zálogtárgyra nincs biztosítás, és ez eset súlyos szerződésszegésnek minősül annak összes konzekvenciájával.

10. Adatvédelem és adatkezelés

Személyes adatok kezelése

A Társaság az Ügyfelet képviselő természetes személyek, az Ügyfél természetes személy meghatalmazottjai, a biztosítékot nyújtó természetes személyek, továbbá a jogügyletben érintett egyéb természetes személyek (különösen közreműködő, tanú, tolmács, fordító), valamint a szolgáltatás iránt érdeklődő személyek (továbbiakban a jelen V. pont tekintetében együttesen: Érintett) személyes adatainak kezelése (így többek között: nyilvántartása, feldolgozása és továbbítása) során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.), banktitoknak minősülő személyes adatok esetében a Hpt., valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács 2016/679 rendelete (továbbiakban: GDPR), valamint az Ügyfelek személyes adatainak védelemére vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések alapján jár el.

A Társaság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja, így különösen, hogy védje a személyes adatokat azok véletlen, vagy jogellenes megsemmisítése, elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése, valamint az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés ellen.

A Társaság a szerződés megkötését megelőzően és a szerződéses jogviszony időtartama alatt a szerződés megkötésével, teljesítésével, végrehajtásával kapcsolatosan az Érintett által részére átadott és a nyilvántartásaiban kezelt személyes adatait bizalmasan, a hatályos jogszabályi előírásokkal összhangban kezeli, megfelelő adatvédelemi és adatbiztonsági szabályok betartása mellett. Az Érintett bármikor jogosult megismerni, hogy személyével kapcsolatosan a Társaság mely személyes adatait kezeli, valamint gyakorolhatja az őt megillető egyéb jogokat. A Társaság jogosult, a szerződésekben foglalt szolgáltatások nyújtása, a vállalt kötelezettségek ellenőrzése, illetve a Társaság vállalásainak teljesítése céljából, a személyes adatok kezelésére és a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, illetve a kockázati tényezőkre vonatkozó tájékoztatást és ilyen információkat tartalmazó dokumentumokat – akár elektronikus úton vagy telefonon – az Érintettől bekérni, és azok hitelességét és tartalmát a kiállító személynél, szervezetnél, munkáltatónál, hatóságnál, bíróságnál, vagy más módon ellenőrizni.

A Társaság jogosult adatfeldolgozót megbízni és ennek keretében személyes adatot az adatfeldolgozást végző szolgáltató részére átadni, illetve ezen szolgáltatótól átvenni. A Társaság, mint adatkezelő felel az adatfeldolgozó számára adott adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért. A Társaság ezenkívül jogosult más adatkezelőkkel együttesen ún. közös adatkezelés keretében adatkezelési tevékenységeket végezni és az Érintett adatait kezelni. Az adatfeldolgozásra és a közös adatkezelésre a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályokban.

Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei:

Tőgyi Péter
info@einvest.hu

11. Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

A Társaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében köteles ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni:

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

A Társaság az ügyfél átvilágításkor az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését köteles elvégezni.

12. Panaszkezelés

A Társaság biztosítja, hogy az Ügyfél a Társaság magatartására, tevékenységére és mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse a Társasággal.

A panasz kivizsgálása

A Társaság a panaszt minden esetben nyilvántartásba veszi és kivizsgálja. A szóbeli panasz vizsgálata azonnal megtörténik, és a Társaság lehetőség szerint azonnal orvosolja azt. Amennyiben az Ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, továbbá írásbeli panasz esetén a Társaság a panaszt annak közlését követő 30 (harminc) naptári napon belül köteles megválaszolni. Adatvédelmi tárgyú panasz Az adatvédelmi tárgyú panaszokra, valamint az Érintetteteket megillető jogokra, továbbá azok kezelésének a módjára vonatkozó szabályokat a Társaság. honlapján is elérhető Adatkezelési tájékoztató tartalmazza.

Jogorvoslati lehetőségek

A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 (harminc) napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a következő jogorvoslati lehetőségek állnak az Ügyfél rendelkezésére: A Fogyasztónak nem minősülő Ügyfél a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A Fogyasztónak minősülő Ügyfél.

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: 061-4899-100, e-mail: pbt@mnb.hu);

b) fogyasztóvédelmi eljárásban a Magyar Nemzeti Bankhoz (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 061-4899-100, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu) fordulhat.

Fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

13. Hatályba lépés

13.1. Jelen Üzletszabályzat hatályos, melynek rendelkezései – ide értve az elválaszthatatlan részét képező üzletági Általános Szerződési Feltételeket is – a hatályba lépését követően keletkezett és az ÁSZF hatálya alá tartozó jogviszonyokra teljes körűen kell alkalmazni. amennyiben a Felek ezt a szerződésben kikötötték.

13.2. A jelen Üzletszabályzat – mely a korábban hatályos Üzletszabályzat módosított, a pénzkölcsön nyújtás pénzügyi szolgáltatás szabályozásával kiegészített változata annak hatálybalépése előtt megkötött szerződésekre vonatkozóan az érintett Ügyféllel szemben akkor válik hatályossá, ha annak tartalmát – a rá vonatkozó részében – az Ügyfél (ide értve az esetleges zálogkötelezettet illetve a kezest is) kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ráutaló magatartással történő elfogadásnak tekintik a Felek, ha az Ügyfél a megváltozott Üzletszabályzattal szemben, annak közlésétől számított 30 napon belül kifogást a Társaság felé írásban nem tesz. Ha az Ügyfél a módosított Üzletszabályzatot nem fogadja el, azt a felek a szerződés felmondásának tekintik. Ez alól a Társaság kivételt tehet, és az Ügyfél írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 naptári napon belül jogosult meghatározni tételesen a felmondott szerződések körét.

13.3. A Társaság az Üzletszabályzatot az Ügyfelei kérésére, részükre ingyenesen rendelkezésére bocsátja, valamint azt a Társaság internetes honlapján (www.einvest.hu) megjelenteti. A Társaság kívánságra bárkinek – legfeljebb a postaköltségek felszámításával – megküldi jelen Üzletszabályzatot, függetlenül attól, hogy üzleti kapcsolat már létesült-e közöttük.

13.4. A Társság az Üzletszabályzat változásáról legalább 15 naptári nappal korábban értesíti Ügyfeleit oly módon, hogy azt a 1.3. pontban meghatározottak szerint hozzáférhetővé teszi. A Társaság indokolt esetben előzetesen levélben is értesíti Ügyfelét az Üzletszabályzat megváltozásáról.

II. A PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSÁNAK SPECIFIKUMAI

A Társaság pénzkölcsön nyújtását az alábbi esetekben végzi:

– Új hitel nyújtása fogyasztónak nem minősülő ügyféllel történt megállapodás alapján;

– Kölcsönnyújtásnak minősülő, nem lejárt és jól teljesítő, fogyasztónak nem minősülő ügyféllel szembeni követelések megvásárlása.

1. Pénzkölcsön nyújtás

1.1.

A Társaság az Ügyféllel kötött kölcsönszerződés alapján a szerződésben meghatározott célú pénzkölcsönt nyújt az ügyfélnek (természetes, vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság) a szerződésben meghatározott feltételekkel. A kölcsönszerződésben, az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételekben nem rögzített kérdésekben a jelen üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A Társaság a kölcsönnyújtás üzletághoz kapcsolódó aktuális üzleti feltételeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében hirdetmény útján teszi az ügyfelek számára hozzáférhetővé.

1.2.

A Társaság a kölcsönszerződés alapján a kölcsön összegének nyújtására, az Ügyfél pedig a kölcsönösszeg, valamint annak szerződéses és egyéb kamatai, egyéb költségek megfizetésére köteles.

1.3.

A Társaság a kölcsön teljes futamideje alatt, illetőleg annak teljes visszafizetéséig jogosult ellenőrizni azt, hogy a kölcsön fedezet és biztosítékai megvannak-e, a kölcsön visszafizetése biztosított, valamint azt, hogy az Ügyfél a kölcsönt a szerződésben meghatározott kölcsöncélra használta-e fel.

1.4.

Az Ügyfélnek a kölcsönszerződésben foglalt kölcsönösszegből még fel nem használt (rendelkezésre tartott) összeg után a mindenkor hatályos hirdetményben meghatározott rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetnie.

1.5.

A Társaság a kamatot naptári napokra, a szerződésben meghatározott lejárati időpontokra havonta számolja el.

1.6.

A Társaság a jelen üzletszabályzatban, valamint az általános szerződési feltételekben foglalt módon és mértékben jogosult a szerződéses futamidő alatt a kölcsön kamatának a módosítására a I.6.1. pontban foglaltak szerint.

1.7.

Az Ügyfél a kölcsön összegét, kamatait és egyéb, kapcsolódó költségeket úgy köteles megfizetni, hogy azt legkésőbb a lejárat napján a Társaság számláján jóváírásra, vagy pénztárában befizetésre kerüljön.

1.8.

A Társaság a kölcsön folyósítását megtagadhatja, illetve a szerződést, valamint az annak alapján folyósított kölcsönt azonnali hatállyal lejárttá teheti

1.9.

amikor a Ptk. rendelkezései szerint a kölcsön folyósítása megtagadható, illetőleg a kölcsönszerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a kölcsön összegének megállapításakor figyelembe vett adatok (körülmények) a szerződés futamideje alatt jelentősen módosulnak, megváltoznak, az általános szerződési feltételekben rögzített esetekben.

Természetes személy ügyfél halálával az általa felvett kölcsön összege teljes egészében esedékessé válik, a kölcsön összegének visszafizetésért az örökösök a Társaság felé egyetemlegesen felelnek (de figyelembe véve a Ptk. 7:96. § rendelkezéseiben rögzített korlátozásokat), kivéve ha az Ügyfél örököse – aki e minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal igazolta, és amennyiben megfelel a hitelbírálati feltételeknek – az Ügyfél halálát követő 120 napon belül átvállalja a kölcsönszerződésben meghatározott fizetési kötelezettségek változatlan formában történő teljesítését..

Budapest, 2018. december 21.

Element Investments Zrt,ZRT

A. Általános Szerződési Feltételek pénzkölcsön nyújtása esetén

Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elválaszthatatlan részét képezi minden, a Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zrt.- (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 64-66, B rész, V. emelet, cégjegyzékszám: 01-10-140080) – továbbiakban „Hitelező” – által meg kötött ingatlan alapú kölcsönszerződésnek.

1. A kölcsön folyósításának feltételei:

a kölcsönszerződés és jelzálogjog esetén a jelzálogjogra vonatkozó megállapodások széljegyeinek tulajdoni lappal történt igazolása az adós részéről olyan módon, hogy ne legyen előttük a hitelező jelzálogjogát korlátozó, vagy kizáró bejegyzés, széljegy bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásra, az egyéb biztosítéki szerződések aláírása; az előírt folyósítási feltételek teljesülése

A Hitelező a kölcsönt a folyósítási feltételek bekövetkezésének igazolását követő két banki napon belül folyósítja átutalással, a megjelölt bankszámlára.

2. Az adós által teljesített fizetések elszámolása, késedelem

2.1.

Az adós által teljesített fizetéseket, amennyiben azok nem fedezik a hitelezőnek az adós felé fennálló teljes fizetési kötelezettségét, a hitelező a mindenkor érvényes Hirdetményben meghatározott sorrendben számolja el. A hitelező ettől eltérő elszámolási metodikát is alkalmazhat, erről azonban köteles írásban értesíteni az adóst.

2.2.

Az adós amennyiben a lejárat időpontjára, illetőleg a rész és kamatfizetési időpontokra részben, vagy egészben nem fizeti meg a kölcsön összegét és/vagy a szerződési kamatot, a meg nem fizetett összeg után az esedékességtől számítva késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat fizetési kötelezettség az adós oldaláról mindaddig fennáll, amíg a teljes lejárt tartozását meg nem fizeti a hitelezőnek.

2.3.

A késedelmi kamat mértéke az ügyleti kamat + a mindenkor érvényes Hirdetményben meghatározott mértékű kamat összege.

A késedelmi kamat számítására a kamatszámításra vonatkozóak megfelelően irányadóak.

3. Értesítések

3.1.

Az adós és a hitelező között létrejövő szerződésekben meghatározásra kerül a hitelező és az adós értesítési címe is. A felek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni egymás írásban és bizonyítható formában értesítési címük esetleges megváltozásáról. A megváltozásról történt tájékoztatás átvételéig a felek a korábbi értesítési címet tekintik érvényesnek.

3.2.

Minden, bármely fél akarata szerinti, vagy kapcsolódó jogszabályok által megteendő írásbeli nyilatkozat teljesítettnek tekintendő, ha azt a megtevő fél bizonyíthatóan a másik fél értesítési címére megküldte, függetlenül attól, hogy azt a másik fél átvette-e.

4. Fedezetek, biztosítékok

Adós köteles a szerződés speciális részében rögzített biztosítékok állítására, amely a kölcsön folyósításának feltétele.

A kölcsön visszafizetéséig a hitelező pótfedezetet kérhet az adóstól abban az esetben, ha a korábban felajánlott fedezetek anyagi értékében, értékesíthetőségében, érvényesíthetőségében értékcsökkenés következik be. Ez esetben az adós a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a fedezet értékcsökkenését egyéb fedezet felajánlásával pótolni. Amennyiben ez nem történik meg, a hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

5. Kamat, törlesztő részlet módosulása a futamidő alatt

A havi részletek a szerződés aláírásakor érvényes pénzpiaci kondíciók és forrásköltség alapján kerültek meghatározásra.

A szerződés futamidején belül a pénzpiaci kamatláb (jegybanki alapkamat, bankközi hitelkamat BUBOR), illetőleg a saját refinanszírozási forrás változásakor a kamatlábmódosítás hatálybalépésének időpontjában Hitelező jogosult a változással arányosan a havi részleteket megváltoztatni az I.6.1. pontban foglaltak szerint..

6. A fedezetként lekötött vagyontárgyak értékesítése a futamidő alatt

Az adós tudomásul veszi, hogy a fedezetként lekötött vagyontárgyakat a futamidő alatt csak a Hitelező külön előzetes írásbeli hozzájárulásával értékesítheti harmadik személy felé, illetőleg terhelheti meg.

7. Biztosítás

7.1.

A Zálogkötelezett köteles a fedezetül lekötött vagyontárgy(ak) teljes értékére – ha még ilyen szerződést nem kötött – a kölcsön összege és járulékai erejéig és annak megfizetéséig vagyonbiztosítási szerződést kötni, és köteles a biztosítási szerződést, a jogosult részére megküldeni. A biztosítási szerződésnek utalnia kell arra, hogy a biztosított záloglekötött tárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés, vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a zálogtárgy helyébe lép, vagy a zálogfedezet kiegészítésére szolgál.

7.2.

A biztosítás megkötésével kapcsolatos szabályok megsértése és a biztosítási díj fizetésének elmulasztása súlyos szerződésszegésnek számít és a szerződés azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után.

7.3.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén az adós köteles a biztosító által megkívánt bejelentési kötelezettségeket teljesíteni, illetőleg köteles a káreseményt annak bekövetkezésétől számított 2 napon belül a hitelezőnek bejelenteni.

7.4.

Az adós tudomásul veszi, hogy a biztosítási szerződést csak a hitelező előzetes hozzájárulásával mondhatja fel, illetőleg módosíthatja, valamint két munkanapon belül köteles a hitelezőt tájékoztatni arról, ha a biztosító mondja fel a szerződést. Amennyiben a biztosító mondja fel a szerződést, akkor az adós köteles öt munkanapon belül új biztosítást kötni a hitelező által előzetesen jóváhagyott feltételekkel.

7.5.

Amennyiben a vagyontárgyat ért kár helyreállítható, akkor a biztosítási összeget a helyreállítás finanszírozására a hitelező folyósítja az adósnak. Amennyiben a vagyontárgy a biztosítási esemény következtében nem állítható, vagy nem gazdaságosan állítható helyre, a felek külön megállapodása hiányában a biztosítótól kapott összeg óvadékként szolgál a hitelezőnél az adós hitelező felé fennálló fizetési kötelezettségeinek biztosítására.

8. Bankszámlák.

Adós köteles a hitelezőt haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a hitelező felé bejelentett bankszámlája megszűnik, valamint köteles új bankszámláit bejelenteni.

9. Tájékoztatási kötelezettség

9.1.

Az adós köteles három napon belül bejelenteni a hitelezőnek

• bármely jelen szerződésben rögzített adatának megváltozását az új adatok közlésével,
• ellene, vagy vagyona ellen indított végrehajtási, behajtási eljárást.
• cég esetében a vállalkozás tulajdonosi összetételében bekövetkezett valamennyi változást,
• cég esetében a vállalkozás cégformájának megváltozásáról hozott döntést

9.2.

Az adós köteles a hitelezőnek haladéktalanul bejelenteni

• a fedezet értékének csökkenését, vagy ha ez a veszély fennáll,
• pénzforgalmi bankszámláiban történt változást,
• vagyonának 25 %-os csökkenését,
• ha ellene csőd, felszámolási eljárást indítanak az eljárás megindításáról való tudomásszerzéskor.

9.3.

Az adós felhatalmazza a hitelezőt hogy a kölcsönszerződés ideje alatt róla valamennyi fontosnak tartott pénzügyi, gazdasági információt beszerezzen. Kiterjed ezen felhatalmazása a vele kapcsolatos esetleges bank, adó, vámeljárási információk hitelező általi beszerzésére.

10. A szerződés hatályba lépése, megszűnése, felmondása

10.1.

A kölcsönszerződés hatályát veszti a felek külön nyilatkozata nélkül, amennyiben

• az aláírását követően 30 napon az adós nem igazolja a hitelező felé, hogy a folyósítási feltételek megvalósultak,
• a hitelező által ismert és írásban visszaigazolt feltételekkel nem jön létre ingatlan adásvételi szerződés a jelen szerződés aláírásától számítva 30 napon belül az ingatlan korábbi tulajdonosa és az adós között.

10.2.

A kölcsönszerződést az adós csak teljes tartozásának megfizetésével szüntetheti meg.

10.3.

A hitelező a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja

• ha az adós valamely fizetési kötelezettségét az esedékességet követő 30. napig nem, vagy nem teljes körűen teljesíti.
• ha az adós a kölcsönszerződésben, általános szerződési feltételekben, üzletszabályzatban vállalt bármely egyéb kötelezettségét megszegi, nem teljesíti,
• ha az adós, vagy a fedezetet nyújtó harmadik személy ellen felszámolási, csődeljárás indul, vagy ilyen eljárás megindítására irányuló szándékról szerez tudomást,
• a Ptk 6:387 §-ban foglalt felmondási okok bekövetkezése esetén.

Azonnali hatályú felmondás esetén a kölcsön teljes hátralékos összege a felmondás napjával lejárttá válik.

11. Egyéb feltételek

11.1.

A kölcsön- és biztosítéki szerződések bármely részének érvénytelensége esetén az érvénytelenséggel nem érintett részek változatlanul hatályban maradnak, a felek az érvénytelen rész érvénytelenségi okát pedig megkísérlik kiküszöbölni.

11.2.

A felek a szerződésekkel kapcsolatos vitás kérdéseket megkísérlik egyeztetéssel rendezni, ennek sikertelensége esetén alávetik magukat a BKKB, vagy a Fővárosi Törvényszék illetékességének.

11.3 A szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a hitelező üzletszabályzatának, valamint Ptk. rendelkezései az irányadóak.

B. Általános Szerződési Feltételek követelésvásárlás esetén

Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) minden, a Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zrt.- (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 64-66, B rész, V. emelet, cégjegyzékszám: 01-10140080) továbbiakban „Társaság” – által banki hitelek, egyéb bankári kötelezettségvállalások alapján keletkező, valamint más harmadik személyektől vásárolt bármilyen jogviszonyból származó követelések megvásárlására és a követelések kezelésének egyes szabályaira vonatkozik.

Jelen üzletszabályzat fejezet, mint általános szabályrendszer nyilvános, az ügyfelek megtekinthetik.

1.

A Társaság elsősorban az alábbi típusú követeléseket vásárolja minél teljesebb és hatékony megtérülés, illetőleg üzleti haszon szerzésének érdekében:

a) Nem lejárt és jól teljesítő, fogyasztónak nem minősülő adóssal szembeni követelések megvásárlás;

b) Lejárt/felmondott és bizonytalan megtérülésű (fogyasztónak minősülő és fogyasztónak nem minősülő) adóssal szembeni követelések;

c) Nem lejárt/felmondott, fizetési nehézséggel küzdő és/vagy fizetési késedelemben lévő (fogyasztónak minősülő és fogyasztónak nem minősülő) adóssal szembeni követelések.

2.

A követelések megvásárlása körültekintően, a hatékony és várható megtérülés szem előtt tartásával történik. Azon követeléseket a Társaság nem vásárolja meg, amelyek megtérülése az előzetes tájékozódás szerint nem várható.

3. Nem járt követelések megvásárlásának (kereskedelmi faktoring) szabályai

3.1.

Az Ügyfél követeléseinek a Társaság részére való átruházásáról és leszámítolásáról szóló faktoring szerződések alapján a Társaság megvásárolja a követeléseket, átvállalhatja a kötelezettek fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatot, valamint elláthatja a követelések további nyilvántartását és érvényesítését. Faktoring szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki, amelyekkel szemben a kötelezettek sem ellenkövetelést nem érvényesíthetnek, sem pedig kifogást nem támaszthatnak. A faktorált tételek esetében Faktor – ha az egyedi szerződés másként nem rendelkezik – 15 napnál rövidebb előfinanszírozási futamidőt nem vállal.

3.2.

Az Ügyfél köteles a követelések érvényesítésében adatok szolgáltatásával, a követelésekkel kapcsolatos okiratok átadásával és minden egyéb szükséges módon közreműködni, köteles a Társaság 1 munkanapon belül értesíteni, ha a kötelezett az engedményezett számlakövetelés kifizetése kapcsán bármilyen kifogással élt.

3.3.

Az Ügyfél haladéktalanul köteles megfizetni a Társaságnak azokat az összegeket, amelyeket a kötelezett – a követelésnek a Társaságra való átruházása ellenére – részére fizetett meg. A Társaság 1 munkanapon belül tájékoztatja az Ügyfelet, ha a kötelezett megtagadja a fizetést. A Társaság a követelés általa történő érvényesítése esetén az Ügyféllel együttműködve jár el. Az Ügyfél a követelés érvényesítésének bármely szakaszában jogosult, illetve esetlegesen köteles a kötelezett helyett fizetni. Ebben az esetben a Társaság köteles a követelést és az azzal kapcsolatban birtokában levő valamennyi iratot az Ügyfél részére visszaszolgáltatni.

3.4.

A Társaság – amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik – jogosult késedelmi kamattal és az igényérvényesítés során felmerült költségekkel megnövelve visszaterhelni az Ügyfélre a megelőlegezett összeget, ha a kötelezett nem teljesíti a követelés Társaságnak való megfizetését. A visszaterhelés kezdő időpontja a kötelezett által elismert fizetési határidő, illetve az az időpont, mikor ismertté válik, hogy a kötelezettől további teljesítés nem várható. A visszaterhelés során alkalmazott azonnali beszedés (inkasszó) esetében Társaság nem köteles Ügyfelet előzetesen tájékoztatni. Ugyanez a jog illeti meg a Társaságot akkor is, ha az Ügyfél megtévesztette, vagy ha az Ügyfél a Társaság értékelése szerinti pénzügyi helyzete bizonytalanná teszi Társaság, szerződésben biztosított visszkereseti jogának érvényesítését.

3.5.

Amennyiben a Társaság szolgáltatása nyújtásához előírt feltételek bármely okból nem teljesülnek és ezáltal a szolgáltatás nem valósul meg, Társaság – ez irányú döntését követően – a rá átruházott követelést visszaengedményezi az Ügyfél részére, melyről írásban értesíti a kötelezettet.

4. Lejárt követelések megvásárlásának szabályai

4.1.

A követelések érvényesítése elsősorban jogi eljáráson kívül történik, ahol az adóssal együttműködve a vele kötött megállapodás alapján kerül sor a követelés rendezésére. Amennyiben a jogi eljáráson kívüli mód nem vezet eredményre, illetőleg a követelés jellege és az ügy konkrét állapotára figyelemmel a jogi eljáráson kívüli behajtást nem lehet alkalmazni, úgy a követelés érvényesítésére a Társaság a jogi eszközöket veszi igénybe.

4.2.

A lakossági követelések körében amennyiben a jogi eljáráson kívüli behajtás sikertelenül zárul, vagy az eljárás az ügy bármely sajátossága miatt nem alkalmazható, úgy a fedezetek bírósági eljárás keretében történő értékesítése révén kísérli meg a Társaság a követelés érvényesítését. Ahol a hatályos jogszabályok lehetővé teszik, bíróságon kívüli végrehajtás keretében is megkísérelheti a Társaság a követelés érvényesítését. Amennyiben a Társaság nem rendelkezik végrehajtható okirattal (jogerős bírósági határozat, záradékolható közjegyzői okirat), úgy a Társaság fizetési meghagyást bocsát ki, vagy polgári peres eljárás indításával szerzi be a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot.

4.3.

A vállalkozói követelések körében elsősorban a válság menedzselésével kísérli meg a Társaság a követelés érvényesítését. Amennyiben ez sikertelenül zárul, vagy az eljárás az ügy bármely sajátossága miatt nem alkalmazható, úgy a fedezetek egyedi (bírósági / bíróságon 23

kívüli végrehajtás) vagy totális (felszámolási eljárás) végrehajtási eljárás keretében kísérli meg a Társaság a követelés érvényesítését.

4.4.

Amennyiben a Társaság nem rendelkezik egyedi vagy totális végrehajtás megindításához szükséges okirattal (jogerős bírósági határozat, záradékolható közjegyzői okirat), úgy a Társaság fizetési meghagyást bocsát ki, vagy polgári peres eljárás indításával szerzi be a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot. Ha az egyedi bírósági végrehajtási eljárás biztosítja a követelés megtérülését, a kötelezettel szembeni totális végrehajtási eljárás nem indokolt.

4.5.

Követelést a Társaság csak abban az esetben vásárol, ha a megtérülés ésszerű időtartamon belül (ld. Kockázatvállalási szabályzat) várható és a vételár a finanszírozási költségekkel együttesen nem érik el a várható megtérülés összegét. A követelések vételára a fedezet értéke, a bevétel várható időpontja és a behajtási-finanszírozási költségek figyelembe vételével történik.

4.6.

A Társaság a kötelezettel/adóssal szembeni elszámolás alkalmával érvényesíti valamennyi felmerült költségét.

4.7.

A Társaság a követelések vételárárnak meghatározása során a 4.5. pontban rögzítetteken kívül az aktuális piaci viszonyokat, esetleges versenytárgyaláson a konkurencia ajánlatait veszi figyelembe és nem hozza nyilvánosságra a követelés árának kialakítása során alkalmazott belső kamatot és finanszírozási költségeket. Ennek megfelelően a teljes hiteldíj mutató megállapítása nem értelmezhető.

4.8.

A Társaság a követelések vételárát akkor fizeti ki az Engedményezőnek, ha a követelés teljes dokumentációja, különösen a fedezetekre vonatkozó adatok és dokumentáció, továbbá az engedményezési nyilatkozat rendelkezésre áll.

Az engedményezési nyilatkozatot minden esetben a Társaság továbbítja a kötelezett részére.

4.9.

A követelések kezelése a Társaság keretében és apparátusával történik. A Társaság a problémás kintlévőségeinek a Társaság (a jelen pont vonatkozásában: Megbízó) nevében és javára, beszedési (behajtási) eljárás keretében történő beszedésére külső megbízottat – mint függő ügynököt („Megbízott”) – is igénybe vehet. Ez esetben a Társaság felelősséget vállal a követelés jogszerű kezeléséért, a kötelezettel szembeni eljárás szabályszerűségéért.

4.10.

Megbízott az alábbiakban meghatározott előírások betartásával kezelhet, tárolhat Megbízó kinnlevőségeivel összefüggésben átvett adatokat, okiratokat, dokumentumokat. A megbízással kapcsolatos adatokat, okiratokat, dokumentumokat más iratoktól elkülönítetten, ezen belül ügyenként elkülönítetten, zárható szekrényben kell tárolni.

Az átvett ügyekben szereplő adatokról csak a Megbízó, illetve a Megbízó által megjelölt személy részére adható információ.

4.11.

Megbízott kizárólag abban az esetben jogosult Megbízó ügyfelei felé nyilatkozatot tenni, őket tájékoztatni, tőlük pénzt, egyéb dokumentumot átvenni, Megbízó nevében és helyett eljárni, amennyiben a Megbízótól külön dokumentumba foglalt meghatalmazást kapott.

4.12.

Megbízott köteles tevékenységével kapcsolatban az adósokat a jogszabályok (különösen adatvédelmi jogszabályok) által előírt tájékoztatással ellátni, az adatvédelmi előírásoknak eleget tenni.

4.13.

Behajthatatlanság esetén a Társaság a követelést a 3-as számlaosztályból kivezeti, de a 0-s számlaosztályban nyilvántartja és esetenként „mozgatja” Sikertelen követelés érvényesítés esetén a Társaság az ügyet véglegesen csak felszámolási eljárás befejezése, vagy a követelés elévülése esetén zárja le és vezeti ki a könyvekből.

Mellékletek

1. számú melléklet: Fogalom-meghatározások

2. számú melléklet: KHR tájékoztató és nyilatkozat (gazdálkodó szervezetek)

3. számú melléklet: KHR tájékoztató és nyilatkozat (magánszemélyek)

1. számú melléklet

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

1. ÁFA: általános forgalmi adó

2. Ajánlat: A Társaság által az Ügyfél részére, egy, vagy több Szolgáltatással kapcsolatban írásban adott tájékoztatása, amely lehet

a. indikatív ajánlat, amely esetben az ajánlatban foglaltak a Társaságra nézve nem kötelező jellegűek, így a benne foglaltaktól a Társaság jogosult egyoldalúan és indokolás nélkül eltérni avagy elállni;

b. kötelező érvényű ajánlat, mely esetben az ajánlatban foglataktól – a benne foglalt érvényességi időn belül – a Társaság egyoldalúan nem jogosult csak az ajánlatban rögzített indokok alapján eltérni avagy elállni.

3. Bankköltség: A Társaság által nyújtott pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó átutalási díj.

4. Bejegyzési költség: Hitelbiztosítéki nyilvántartó rendszerben illetőleg földhivatali tulajdoni lapra történő bejegyzés díja.

5. Behajtási költségátalány: a lejárt követelések kezelésére vonatkozó díjátalány, mely a hatályos jogszabályi elírásokkal összhangban a Hirdetményben meghatározott mértékben kerül felszámításra.

6. Biztosítékok: az egyedi vagy keret jellegű szerződésből származó fizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítására, az Ügyfél által a Társaság számára nyújtott, a szerződésben felsorolt biztosítékokat jelenti.

7. Biztosítéki szerződés: a biztosítékra vonatkozó szerződések, vagy szerződéses mellékletek.

8. BUBOR: azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a Magyar Forex Társaság szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg. A különböző BUBOR értékek közül az adott jogviszonyra alkalmazandót a szerződés határozza meg.

9. Ellenérték: az üzletfél által, a Szolgáltatásokkal összefüggésben fizetett kamat, jutalék, költségek, díjak összefoglaló neve.

10. Elfogadó nyilatkozat: kereskedelmi faktoring ügylet esetén az Ügyfél és a Kötelezett által együttesen kiállított, a követelés Társasára történő engedményezését és a faktorált számla Tásaság javára történő átutalására vonatkozó elfogadó nyilatkozat.

11. Előfinanszírozás/Finanszírozás: A követelés szerződésben meghatározott százalékban történő faktorálása.

12. Előleg: Követelés engedményezési szerződés alapján a Társaság által megvásárolt, Kötelezettel szembeni követelés vételárának Ügyfél részére finanszírozott összege.

13. Faktorálás, faktoring: a Társaság által a Ptk. LVIII. fejezetében meghatározottak szerint szerződés keretében nyújtott szolgáltatás.

14. FAktoring díj: A folyósítást követően a számla előfinanszírozás idejére meghatározott időszakonként felszámított díj, mely egyedi minősítést és döntést követően a szerződésben kerül megállapításra, a számla vételárának ott meghatározott százalékában.

15. Faktoring díjminimum: a faktoring szolgáltatásra minimálisan felszámított díj, amely az ügyfélminősítést követően, a számla vételárának meghatározott százalékában kerül megállapításra.

16. Fix faktoring díj: folyósítást követően a számla előfinanszírozás első 30 napjára felszámított díj, mely az előlegből kerül levonásra.

17. Felek: Ügyfelet és a Társaságot jelenti, továbbá a Szerződés, valamint a Biztosítéki Szerződések bármely részében ekként meghatározott személyt.

18. Felszámolási eljárás indításának díja: felszámolási eljárás esetén a jogi képviselő igénybevételének díja, mely a mindenkori hirdetményben kerül meghatározásra.

19. Felszólító levél díja: Az ügyfelet teljesítésre felszólító, tájékoztató levél adminisztrációs díja.

20. Felügyelet: a Társaság felügyeletét ellátó szervezet (MNB Pénzügyi Felügyelete), melynek elérhetőségei megtalálhatóak a Társaság honlapján, valamint a Panaszkezelési Szabályzatban.

21. Fizetésképtelenség: amennyiben Felek az egyedi szerződésben ettől eltérően nem állapodtak meg, úgy fizetésképtelenségén azt értik, amikor az Ügyfél vagy a Kötelezett elleni felszámolási, vagy csődeljárás indult.

22. Fizetési készség hiánya: Felek az Ügyfél vagy a Kötelezett nemteljesítésének bármilyen okát, amely nem tartozik a Fizetésképtelenség értelmezési körébe (pl: fizetési késedelem, elszámolási vita) fizetési készség hiányának értékelik, amelyekért a Társaság felelősséget nem vállal, és amelyért a Társaság felé Ügyfél helytállással tartozik.

23. Hirdetmény: a Társaság jogszabályban meghatározott módon közzétett tájékoztatása, mely a Társaság által nyújtott Szolgáltatásokkal összefüggésben alkalmazott kamatok, díjak, jutalékok, és költségek mértékét és egyéb feltételeket tartalmazza. A Hirdetmény nyilvános, és a Társaság helységeiben, hivatalos honlapján elérhető; valamint kérésre térítésmentesen biztosítja e-mailben.

24. Inkasszó kibocsátásai díj: Fizetési késedelem miatt, az Ügyfél bankszámlájára szóló azonnali beszedési megbízás kibocsátásának díja, mely az inkasszók darabszáma szerint kerül meghatározásra, a mindenkor hatályos Hirdetmény szerinti mértékben.

25. Jelentős, Lényeges: amennyiben bármely szerződés e minősítő körülményre hivatkozik, és azok pontos mértékét, vagy jelentését a szerződés nem tartalmazza, akkor az adott helyzetben általában jelentősnek/lényegesnek tekintendő mértéket kell figyelembe venni.

26. Jogi képviselő igénybevételének díja: lejárt követelések érvényesítésére irányuló eljárásokban jogi képviselő igénybevételének díja.

27. Kamat: a szolgáltatás alapján fizetendő szerződésben megállapított ellenérték egyik eleme, amely egyedi minősítés és döntés alapján kerül meghatározásra, a folyósított kölcsön illetőleg előleg összegének százalékában.

28. Kamatrés: a Társaság által – főként az Ügyfél kockázata alapján, illetve a Szolgáltatás összes körülményeit figyelembe vevő üzleti döntés alapján – saját hatáskörében meghatározott és éves százalékban kifejezett érték, amely a BUBOR kamatlábbal együtt alkotja a Szerződésben meghatározott Kamatot.

29. Késedelmi Kamat: mindenkor hatályos Ptk. szerinti késedelmi kamat, amelynek mértéke a számla vételárának függvényében kerül meghatározásra, a mindenkori hirdetmény szerint.

30. Keretszerződés: az Ügyfél és a Társaság között, valamely Szolgáltatás tárgyában létrejött szerződés és annak mellékletei.

31. Keretösszeg: az a maximális összeg, ameddig a Társaság egy adott Ügyfél résziére kölcsön nyújtási szolgáltatást vállal illetőleg a Kötelezettel szembeni követeléseket megvásárolja, vagy faktorálja.

32. Kötelezett: az Ügyfél olyan vevője, mely esetében a Társaság a vele szemben fennálló követelését megvásárolja, vagy faktorálja, vagy ezen követelést zálogjoggal terhelve előfinanszírozza.

33. Kötelezettségvállalási nyilatkozat: a Kötelezett általa a Társaság részére kiállított olyan írásbeli nyilatkozat (magánokirat, vagy közokirat), melyben az Ügyfél felé teljesítendő és a Társaság által faktorált számlatartozásoknak a Társaság meghatározott számlája javára történő teljesítést vállalja.

34. Kötelezetti limit: a Társaság által az Ügyfélre, mint Kötelezettre felállított limit, mely azt mutatja, hogy összesen (és nem egy szállítóra vonatkoztatva), legfeljebb milyen összeg erejéig finanszíroz Kötelezett felé kibocsátott számlákat.

35. Követelés: hitel- és kölcsönszerződés esetén a szerződés alapján a Társaságot az Ügyféllel szemben megillető, valamennyi szerződés szerinti jogcímen fennálló követelés, faktoring esetén az Ügyfélnek valamely harmadik személlyel szemben fennálló jövőben esedékessé váló, vagy teljesítésre kerülő minden átruházható pénzfizetésre szóló követelése, amelyet a Társaság megvásárol, vagy faktorál.

36. Követelés kezelés díja: a lejárt követelések kezelésének meghatározott, az idő múlásával emelkedő díja, melyet a mindenkori Hirdetmény határoz meg.

37. Lejárat napja: a Szolgáltatás(ok)ról szóló (keret)szerződésben megállapított határnap(ok), ameddig legkésőbb az Ügyfélnek a Szerződés alapján, a Társaság irányában fennálló valamely esedékes tartozását meg kell fizetnie, és amelyet követően a meg nem fizetett tartozások lejárttá válnak.

38. Lejárt számla kezelési díja: A számla fizetési határideje és a finanszírozási határidő között eltelt napokra felszámított kezelési díj, mely a mindenkor hatályos Hirdetmény alapján kerül megállapításra.

39. Munkanap: azokat a napokat jelenti, amikor a Társaság üzletvitel céljából nyitva tart. A Keretszerződésben bármely részében említett, megjelölés nélküli „nap” naptári napot jelent.

40. Óvadék: a Követelés biztosítékául óvadéki szerződés keretében elhelyezett pénz (függetlenül annak devizanemétől), bankszámla-követelés, értékpapír, egyéb, törvényben megállapított pénzeszköz, melyből a Társaságot közvetlen – bírósági eljárás nélküli kielégítési jog illeti.

41. Ptk: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.

42. Rendelkezésre tartási időszak: a szerződés alapján a szolgáltatási igénybevételére megjelölt időszak.

43. Rendelkezésre tartási jutalék: A keretösszeg igénybe nem vett részének fenntartási jutaléka, mely a mindenkori Hirdetmény szerint kerül megállapításra.

44. Szállítói limit (Faktorkeret): az a maximális finanszírozási összeg, amelyet a Társaság a Rendelkezésre tartási időszakon belül biztosít az Ügyfél részére, és amelynek terhére és összegéig a Társaság megelőlegezést/finanszírozást nyújt az Ügyfél részére a megvásárolt vagy faktorált Követelések vonatkozásában.

45. Szállító – Kötelezetti limit: a Társaság adott szállító-kötelezett viszonyra kialakított limite, mely mutatja, hogy összesen adott Kötelezettre vonatkozóan legfeljebb milyen összeg erejéig finanszíroz Ügyfél felé kibocsátott számlákat.

46. Számla: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adat-tartalmú olyan okirat, amelyet áru értékesítésekor vagy szolgáltatás teljesítésekor állítanak ki, függetlenül attól, hogy papír vagy elektronikus alapú. A Társaság által nyújtott faktoring szolgáltatás körében a számlában foglalt követelés teljesítését a Kötelezett teljesítés-igazolásával kell Ügyfélnek bizonyítani.

47. Számla értéke: teljesítésről kiállított számlán szereplő bruttó összeg

48. Számla minimum díj: A Hirdetmény szerinti számla vételárat meg nem haladó előfinanszírozott számlák után felszámított díj, melynek százalékos mértéke a Hirdetmény szerint kerül megállapításra.

49. Számlavezetési díj: A nyilvántartott technikai számla adminisztrációs díja.

50. Számla vételára: a teljesítésről kiállított számla bruttó számlaértéke és törvényben meghatározott mellékleteinek faktorálásra történő átvételekor kifizetett ellenértéke

51. Szerződés: valamely Szolgáltatás tárgyában a Társaság és Ügyfél között létrejött teljes szerződési dokumentáció, vagyis: keretszerződés, vagy egyedi szerződés, azok mellékletei, az üzletszabályzat és általános szerződési feltételek, a Hirdetmény, valamely ezek összes módosítása, és kiegészítése.

52. Szerződésmódosítási díj: a Társaság és az Ügyfél között érvényben lévő Szerződés módosításának díja, mely a mindenkori Hirdetmény alapján kerül megállapításra.

53. Szerződésszegés: a vonatkozó jogszabályokban, továbbá a Szerződés bármely részében ekként meghatározott esetek, vagy bármely vonatkozó megállapodás vagy Szerződés rendelkezésének megsértése.

54. Szolgáltatás: a Társaság által a Felügyelet által kiadott engedély alapján végzett valamennyi pénzügyi szolgáltatási tevékenység, melynek üzletszerű végzésére a Társaság jogosult.

55. Teljes Tartozás: az Ügyfélnek a Társasággal szemben a Szerződés alapján fennálló összes, meg nem fizetett tartozása (amelybe beleértendők: a kölcsön tőkeösszege, az Előleg, a díjak, költségek, kamatok, járulékok, és mindazon Ügyfelet terhelő fizetési kötelezettségek, amelyek a Társaságnál a Szerződéssel és annak érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel.)

56. Továbbutalási díj: a nem előfinanszírozott számlák továbbutalásának a mindenkori Hirdetmény szerint megállapított díja.

57. Ügyfél: az olyan természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely részére a Társaság oly módon nyújt, vagy kíván nyújtani szolgáltatást, hogy harmadik fél (Kötelezett) felé fennálló követeléseit megvásárolja vagy azokat faktorálja.

58. Ügyfél minősítésének díja: az Ügyfél minősítésére a mindenkori Hirdetmény szerint, a szolgáltatás alapjául szolgáló jogviszony kezdetén megállapított díj.

59. Ügyfélmonitoring díja: az Ügyfél gazdasági körülményeinek évenként egyszer esedékes felmérésének a mindenkori Hirdetményben meghatározott díja.

60. Ügyletminősítési díj: a Szerződésben meghatározott szolgáltatással érintett ügyletnek a jogviszony kezdetén elvégzett minősítési díja, mely a mindenkori Hirdetmény alapján kerül megállapításra.

61. Üzletszabályzat: jelen dokumentum, mely egyszerre tartalmazza az Általános Szerződési Feltételeket is. Így amennyiben jelen dokumentum, vagy bármely más Felek között érvényben lévő szerződés Üzletszabályzatot jelöl, úgy az Általános Szerződési Feltételekre való hivatkozásnak is tekintendő.

62. Vevő limit: megegyezik a Kötelezetti limit fogalmával.

2. számú melléklet

Tájékoztató és Nyilatkozat Központi Hitelinformációs Rendszerről

(gazdálkodó szervezet)

A Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zrt.- (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 64-66, B rész, V. emelet, cégjegyzékszám: 01-10-140080 (a továbbiakban Zrt.), mint referenciaadatszolgáltató, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: a Hpt.) kötelező előírása alapján csatlakozott a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. (a továbbiakban: a Rendszer üzemeltetője) által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszerhez (a továbbiakban: a Rendszer).

A Rendszer olyan adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése.

AZrt., mint referenciaadat-szolgáltató a Hpt-ben előírtaknak megfelelően kötelezően adatot szolgáltat az alábbi szerződések bármelyikének megkötését követően a Rendszer üzemeltetője részére:

• Hitel és pénzkölcsön nyújtása,
• követelésvásárlás.

A Zrt., mint referenciaadat-szolgáltató a Központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben – a továbbiakban törvény – Mellékletének II. fejezetében meghatározott az alábbiakban felsorolt adatokat adja át a Rendszer üzemeltetőjének, a fenti szerződések bármelyikét megkötő vállalkozásokkal kapcsolatban:

azonosító adatok

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám.

szerződésre vonatkozó adatok

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a Khrtv. 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a Khrtv. 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,

k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,

l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

A Rendszer üzemeltetője Rendszerhez csatlakozott bármely referencia adatszolgáltató kérésére a Rendszerben tárolt adatokról információt szolgáltat annak érdekében, hogy azok, a Rendszerből lekért adatokat – biztonságosabb működésük, hitelezési kockázataik csökkentése érdekében – felhasználhassák.

A Rendszer üzemeltetője a részére átadott adatokat a fenti szerződések megszűnésének időpontjától számított 5 évig kezeli.

Az ügyfél bármely, a Rendszerhez csatlakozott referenciaadat-szolgáltatótól tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a Rendszerben és azokat mely referenciaadatszolgáltató szolgáltatta.

Ha az adatátadás, illetve az adatkezelés nem a törvény előírásainak megfelelően történt, az ügyfélnek jogában áll a referenciaadat-szolgáltatóhoz és/vagy a Rendszer üzemeltetőjéhez kifogást benyújtani a törvény 16.§-ban foglaltak szerint.

A kifogást a referenciadat-szolgáltató és/vagy a Rendszer üzemeltetője köteles annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a benyújtót – a vizsgálat lezárását követő 2 munkanapon belül – tájékoztatni.

Az ügyfél a fenti vizsgálat eredményéről szóló tájékoztató kézhezvétele után 30 napon belül jogosult a referenciaadat-szolgáltató és a Rendszer üzemeltetője ellen peres eljárást kezdeményezni a törvény 17.§-ban meghatározottak szerint.

Az ügyfél jogosult továbbá akkor is peres eljárást kezdeményezni a referenciaadat-szolgáltató és a Rendszer üzemeltetője ellen, ha nem vizsgálják ki a kifogást, illetve nem tesznek eleget annak eredményéről való tájékoztatási kötelezettségüknek, valamint ha az ügyfél által benyújtott tájékoztatáskérés alapján nem szolgáltatnak adatot az ügyfélnek.

A kérelem aláírásával egyidejűleg kijelentjük, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó jelen tájékoztató egy példányát a kérelem mellékleteként átvettük, az abban foglaltakat megismertük és tudomásul vettük.

3. számú melléklet

Központi Hitelinformációs Rendszer TÁJÉKOZTATÓ és NYILATKOZAT

(magánszemély)

A Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zrt.- (székhely: 1134 Budapest, Róbert Károly körút 64-66, B rész, V. emelet, cégjegyzékszám: 01-10-140080)), mint referencia adatszolgáltató, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény kötelező előírása alapján csatlakozott a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: a Rendszer üzemeltetője) által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszerhez (a továbbiakban: Rendszer).

Központi Hitelinformációs Rendszerbe a referencia adatszolgáltatók kötelesek a Központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvényben – a továbbiakban törvény – meghatározott adatszolgáltatási események fennállása esetében a törvény Mellékletének II. fejezetében meghatározott adatokat átadni, a Rendszer ezen adatokat tárolja.

A Rendszer üzemeltetője Rendszerhez csatlakozott bármely referencia adatszolgáltató kérésére a Rendszerben tárolt adatokról információt szolgáltat annak érdekében, hogy azok, a Rendszerből lekért adatokat – biztonságosabb működésük, hitelezési kockázataik csökkentése érdekében – a törvényben foglaltak szerint felhasználhassák.

A Zrt. szolgáltatását igénybe vevő magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet tudomásul veszi, hogy aZrt. köteles a Rendszer üzemeltetőjének a törvényben meghatározott adatait átadni a következő esetekben:

• a törvény 12.§-ban előírtaknak megfelelően, ha az ügyfél a hitel/kölcsön, vagy egyéb finanszírozási szerződések megkötéshez szükséges igénylés (kölcsönkérelem) elbírálásához valótlan adatokat közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
• a törvény 11.§-ban előírtaknak megfelelően, ha az ügyfélnek a Zrt.-vel megkötött hitel/kölcsön szerződések teljesítése során a szerződésekből eredően folyamatosan 90 napot meghaladó fizetési késedelme áll fenn a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű minimálbért¹ meghaladó összegben.

¹Ezen összeg a 316/2005.(XII.25.) Kormányrendelet előírásai alapján évente változó.

A törvény Mellékletének II. fejezetében meghatározott átadásra kerülő ügyfél adatok a következők, ha az ügyfél az igénylés (kölcsönkérelem) elbírálásához valótlan adatokat közöl, hamis vagy meghamisított okiratot használ fel.

Azonosító adatok:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. Törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím,

h) elektronikus levelezési cím.

1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) ügyféli minőség (adós, adóstárs),

d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,

j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,

k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok,

c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:

a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),

b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,

c) az ügyfél azonosító adatai,

d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

1.6. az adósságrendezési eljárást kezdeményező adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan:

1.6.1. Az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma,

1.6.2. Az adósságrendezési eljárás adatai:

a) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma,

b) az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés) 34

c) az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma:

ca) a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy cb) a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

d) az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése,

e) az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: ea) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy eb) a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

f) az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja:

fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fe) az adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, ff) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fg) az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja

g) az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt”

1.6.3. Az ügyfél érintettsége (adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett).

Az igényléssel kapcsolatos adatok:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok.

A Rendszer üzemeltetője a részére átadott adatokat a Rendszerbe történő bekerülés időpontjától számított 5 évig kezeli, ezen idő eltelte után az adatokat a nyilvántartásból véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

A törvény Mellékletének II. fejezetében meghatározott átadásra kerülő ügyfél adatok a következők, ha az ügyfélnek a hitel/kölcsön szerződések teljesítése során a szerződésekből eredően folyamatosan 90 napot meghaladó fizetési késedelme áll fenn a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű minimálbért² meghaladó összegben (11.§ (1) bekezdés).

Természetes személy esetében azonosító adatok:

a) név,

b) születési név,

c) születési idő, hely,

²Ezen összeg a 316/2005.(XII.25.) Kormányrendelet előírásai alapján évente változó.

d) anyja születési neve,

e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. Törvény szerint alkalmas igazolvány száma,

f) lakcím,

g) levelezési cím

h) elektronikus levelezési cím.

1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) ügyféli minőség (adós, adóstárs),

d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a Khrtv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a Khrtv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,

h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,

j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme,

k) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:

a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,

b) okirati bizonyítékok,

c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:

a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),

b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,

c) az ügyfél azonosító adatai,

d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

Az adósságrendezési eljárást kezdeményező adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan:

1. Az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma,

2. Az adósságrendezési eljárás adatai:

a) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma,

b) az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés)

c) az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma:

ca) a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy cb) a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,

d) az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése,

e) az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: 36

ea) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy eb) a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,

f) az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja:

fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fe) az adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, ff) az adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fg) az adósságrendezésnek az adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja

g) az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”, „Lezárt”

3. Az ügyfél érintettsége (adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett).

A Rendszer üzemeltetője a részére átadott adatokat a tartozás megszűnésének időpontjától számított 5 évig kezeli ezen idő eltelte után az adatokat a nyilvántartásból véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

Az ügyfél bármely a Rendszerhez csatlakozott referencia adatszolgáltatótól tájékoztatást kérhet arról, hogy milyen adatai szerepelnek a Rendszerben és azokat mely referencia adatszolgáltató szolgáltatta.

Ha az adatátadás illetve az adatkezelés nem a törvény előírásainak megfelelően történt az Ügyfélnek jogában áll A Zrt.-hez és/vagy a Rendszer üzemeltetőjéhez kifogást benyújtani a törvény 16.§-ban foglaltak szerint.

A kifogást a Zrt. és/vagy a Rendszer üzemeltetője köteles annak kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a benyújtót – a vizsgálat lezárását követő 2 munkanapon belül – tájékoztatni.

Az Ügyfél a fenti vizsgálat eredményéről szóló tájékoztató kézhezvétele után 30 napon belül, jogosult A Zrt. és a Rendszer üzemeltetője ellen peres eljárást kezdeményezni a törvény 17.§-ban meghatározottak szerint.

Az Ügyfél jogosult továbbá akkor is peres eljárást kezdeményezni a Zrt. és a Rendszer üzemeltetője ellen, ha nem tesznek eleget a kifogás kivizsgálásra és annak eredményéről való tájékoztatási kötelezettségüknek, valamint ha az ügyfél által benyújtott tájékoztatáskérés alapján nem szolgáltatnak adatot az Ügyfélnek. 37

A kérelem aláírásával egyidejűleg kijelentjük, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerre vonatkozó jelen tájékoztató egy példányát a kérelem mellékleteként átvettük, az abban foglaltakat megismertük és tudomásul vettük.

II. Mellékletek

1. sz. melléklet Zártvégű Pénzügyi Ingatlanlízing Általános Szerződési Feltelei

1. Lízingszerződés megkötését megelőző minősítés és ajánlat

1.1 A lízingigénylési nyomtatvány Lízingbeadó általi átvételét követően a Lízingbeadó elvégzi/elvégezteti a Lízingtárgy értékbecslését. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben az értékelés bármely elemét nem a Lízingbeadó végzi el, hanem arra harmadik személynek megbízást ad, Lízingbeadó a harmadik személynek a Lízingbevevő által rendelkezésre bocsátott adatokat átadhatja.

1.2 Az értékelés keretében Lízingbeadó elvégzi Lízingbevevő ügyfélminősítését és a Lízingtárgy tekintetében a fedezetértékelést a Lízingbeadó vonatkozó belső szabályzata alapján.

1.3 Az értékelést követően Lízingbeadó tájékoztatja Lízingbevevőt a megköthető Lízingszerződés lehetséges feltételeiről. Amennyiben Lízingbevevő a Lízingbeadó tájékoztatása alapján a Lízingszerződés megkötése mellett dönt, Lízingbeadó a tájékoztatásnak megfelelő tartalommal írásban ajánlatot tehet Lízingbevevő részére a Lízingszerződés megkötésére, amely ajánlatnak legalább a várható Finanszírozott Összeget, a Futamidőt és finanszírozható Lízingtárgy adatait kell tartalmaznia. Lízingbeadó ajánlati kötöttségét kifejezetten kizárja.

1.4 Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy az értékelés során végzett értékbecslésről kérésére annak eredménye kizárólag egy értéktájékoztató levél formájában ismerhető meg. Az értéktájékoztató levél önmagában nem minősül értékbecslésnek, sem formai, sem tartalmi követelményeiben nem teljesíti az irányadó jogszabályokban (25/1997 PM rendeletben) foglalt előírásokat.

2.  A Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározása

2.1 Amennyiben Lízingbeadó ajánlatát Lízingbevevő elfogadja, a felek a Lízingszerződést aláírják az ajánlatban foglalt tartalommal, valamint azt közokiratba foglalják, amelynek költségét Lízingbevevő viseli.

2.2 Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Lízingbeadónak elfogadható feltételekkel megállapodás születik a Lízingtárgy adásvételére, Lízingbeadó az Adásvételi szerződést vevőként aláírja, és a Lízingtárgyat megvásárolja azzal a céllal, hogy azt Lízingbevevőnek lízingbe adja. Abban az esetben, ha az Adásvételi szerződés megkötésére bármely, a Lízingbeadónak fel nem róható okból nem kerül sor, Lízingbevevő köteles megfizetni Lízingbeadó részére az Lízingszerződés megkötéséből eredő kárait.

2.3 Az Adásvételi szerződés feltételeinek meghatározásáért a Lízingbevevő felelős, amelyeknek az Adásvételi szerződésben foglalt megfelelőségét a jelen ÁSZF3.1 pontja szerinti aláírásával igazolja, ezért a Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben minden olyan követelés érvényesítéséről, amely a Lízingtárgy vételárának értékarányosságával kapcsolatosan, illetve egyébként az Adásvételi szerződés rendelkezéseiből eredően merül fel. Lízingbevevő ezzel összefüggésben kifejezetten tudomásul veszi, hogy ő köteles teljes körűen meggyőződni arról, illetve viselni minden azzal kapcsolatos felelősséget, hogy a Lízingtárgy ingatlan-nyilvántartás szerinti, továbbá amennyiben társasház vagy szövetkezeti házban található Lízingtárgy megvásárlására kerül sor, úgy a társasházi alapító okirat, illetve szövetkezet alapszabálya szerinti tulajdonságai és a valóságban fennálló állapotok megegyeznek, amennyiben osztatlan közös tulajdonban álló Lízingtárgy megvásárlására kerül sor, úgy pedig felelős azért, hogy a Lízingtárgy használata megfelelő módon rendezett, és a tényleges használat megfelel a használat megosztására a tulajdonostársak között létrejött írásbeli megállapodásnak. Lízingbevevő tudomásul veszi továbbá, hogy köteles meggyőződni arról, illetve visel minden azzal kapcsolatos felelősséget, hogy Lízingbeadó és a Lízingdokumentumok szerinti kötelezettségei teljesítését követően Lízingbevevő a Lízingtárgy tulajdonjogát meg tudja szerezni. Lízingbevevő szavatol azért, hogy a Lízingszerződés megkötésére irányuló kérelem dokumentációjának benyújtása előtt a fentiek szerinti tényeket körülményeket megvizsgálta, illetve azok fennállásáról meggyőződött. Lízingbevevő kizárólagos felelőssége különösen az is, hogy az Adásvételi szerződéssel kapcsolatos esetleges Eladói szerződésszegés (szavatosság, kötbér, késedelmi kamat, elállási jog kikötése stb.) vagy az Adásvételi szerződés meghiúsulása esetére az Adásvételi szerződés milyen rendelkezéseket tartalmaz. Az Adásvételi szerződés megkötéséért, illetve az Adásvételi szerződés megkötésének elmaradásáért felelősség kizárólag a Lízingbevevőt terheli, akkor is, ha Lízingbeadó finanszírozói jogai vagy érdekei, továbbá a Lízingbevevő esetleges jövőbeli tulajdonszerzésének védelme érdekében közreműködött az Adásvételi szerződés tervezetének elkészítésében, amelynek keretében különösen köteles az Adásvételi szerződés megkötésének elmaradása miatt Eladó által a Lízingbeadóval szemben esetlegesen érvényesített igények Lízingbeadó helyett történő megfizetésére, illetve azokért való helytállásra. Lízingbeadó fenntartja magának a jogot, hogy az Adásvételi Szerződés tekintetében tartalmi, illetőleg formai követelményeket határozzon meg.

2.4 A Lízingbeadó legkésőbb a Lízingszerződés megkötését követően értesíti a Lízingbevevőt a Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbeadó által történő megszerzésekor felmerülő illetékköltség kalkulált összegéről, amelyet a Lízingbevevő – amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg – köteles a Lízingbeadó bankszámlájára történő átutalással teljesíteni. A Lízingbeadó saját döntése szerint jogosult meghatározni, hogy egy esetlegesen őt megillető, vagy megilletni vélt illetékkedvezményt igénybe vesz, vagy az általános szabályok szerint kíván illetéket fizetni, továbbá, hogy az illetékkiszabó határozattal szemben az abban foglaltak szerint él-e fellebbezéssel, bírósági felülvizsgálattal. Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben, azon a jogcímen, hogy az az őt esetlegesen megillető illetékkedvezményt nem vette igénybe, vagy az illetékkiszabó határozattal szemben nem élt fellebbezéssel, bírósági felülvizsgálattal, igényt nem támaszthat. A jelen pont szerinti fizetési kötelezettség teljesítése az Adásvételi szerződés Lízingbeadó általi megkötésének feltétele. Amennyiben az illetékhivatal jogerős határozata alapján a Lízingtárgy tulajdonjogának a Lízingbeadó által történő megszerzésekor felmerülő illetékkötelezettség (ideértve az illetékelőleget is) összege kisebb, mint a Lízingbevevő által már megfizetett ezen összeg, akkor a különbözetet a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére haladéktalanul visszatéríti, illetve amennyiben több, akkor a különbözetet a Lízingbeadó felhívására a Lízingbevevő köteles haladéktalanul megfizetni.

2.5 Lízingbevevő köteles az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül a Lízingbeadó számára megfizetni, kivéve a visszlízing esetét, amely esetben az Önerőt az Adásvételi szerződés megkötésének napján kell megfizetni, úgy, hogy a Vételárat és az Önerőt, valamint a Lízingbeadó által a szerződéskötéskor megjelölt, Lízingbevevő által a Lízingbeadó részére fizetendő, közvetített szolgáltatás díjának nem minősülő díjakat kölcsönösen egymásba beszámítják. Az Önerő megfizetésének elmulasztása esetén Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni.

3. Az Adásvételi szerződés

3.1 A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy ha a Lízingtárgy vételára eltér a Lízingszerződésben ekként meghatározott összegtől – ide nem értve a szavatossági, illetőleg jótállási jogok érvényesítéséből eredő változást –, a Lízingbeadó a különbözettel az Önerőt növeli, illetve csökkenti, valamint már megfizetett Önerő esetében azzal megfelelően elszámol.

3.2 Amennyiben a szükséges Lízingdokumentumok aláírásra kerültek, valamint a Lízingbeadó jóváhagyja a Lízingbevevő által részére megküldött, Lízingbevevő aláírásával ellátott Adásvételi szerződést, illetve rendelkezésre áll a jelen ÁSZF13. pontjában foglaltaknak megfelelő biztosítási szerződés, amelyet a Lízingbevevő a Biztosítási szerződés, illetve kötvény Lízingbeadónak történő bemutatásával vagy átadásával megfelelően igazolta, és nem áll fenn olyan új körülmény, amelynek ismerete esetén Lízingbeadó nem kötötte volna meg a Lízingszerződést, Lízingbeadó megköti az Adásvételi szerződést, és megfizeti az Adásvételi szerződéssel kapcsolatosan, a tulajdon-átruházás alkalmával keletkező költségeket és közterheket.

3.3 Az Adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvédet vagy az azt közokiratba foglaló közjegyzőt az Eladó és Lízingbeadó bízzák meg, azonban a jelen ÁSZF 2.3 pontnak megfelelően Lízingbeadó részéről Lízingbevevő felelős annak tartalmáért. Az előbbi közreműködők költsége Lízingbevevőt terheli.

3.4 Lízingbeadó a tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg kérelmezi a Lízingbevevő részére történő lízingbeadás tényének bejegyzését az ingatlannyilvántartásba.

3.5

3.6 Amennyiben az Adásvételi szerződés bármilyen okból a Lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül nem jön létre, vagy az Adásvételi szerződés – feltéve, hogy az Adásvételi szerződés szerinti teljes vételár megfizetésére nem került sor – annak aláírását követő 6 hónapon belül bármilyen okból nem lép hatályba, illetőleg bármely, a Lízingbeadónak nem felróható okból a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonát az Adásvételi Szerződés szerint nem szerzi meg, akkor Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni, továbbá jogosult az Adásvételi szerződéstől is elállni az abban szabályozottak szerint. Felek rögzítik előbbiek vonatkozásában, hogy nem felróható a Lízingbeadónak, illetve nem felelős azért, ha az Adásvételi szerződéssel létrejött jogviszony tekintetében valamely ok olyannak minősül, amelyért a Lízingbeadó mint vevő felelős, de a Lízingbeadónak mint vevőnek betudható ilyen ok a Lízingbevevő Lízingdokumentumokban vagy az Adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének megszegése folytán, illetve azzal összefüggésben következik be. Erre az esetre Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben történő bármilyen kártérítési, kártalanítási, megtérítési igény érvényesítésének jogáról, illetve semmilyen címen nem támaszt követelést Lízingbeadóval szemben.

3.7 Ha a Lízingszerződés előbbiek szerinti meghiúsulására bármely Lízingbeadónak fel nem róható okból kerül sor, Lízingbevevő köteles megfizetni Lízingbeadó részére a Lízingszerződés megkötéséből eredő kárait, továbbá köteles az Adásvételi szerződés megkötésének elmaradása folytán Eladó által a Lízingbeadóval szemben esetlegesen érvényesített igények Lízingbeadó helyett történő megtérítésére, illetve azokért való helytállásra. Abban az esetben, ha az Adásvételi szerződés megkötésére is sor került, de az bármely Lízingbeadónak fel nem róható okból meghiúsul, úgy Lízingbevevő köteles megtéríteni Lízingbeadónak az Adásvételi szerződés megkötéséből eredő kárait is, továbbá köteles az Adásvételi szerződés meghiúsulása folytán Eladó által a Lízingbeadóval szemben esetlegesen érvényesített igények Lízingbeadó helyett történő megtérítésére, illetve azokért való helytállásra.

3.8 Amennyiben a teljes vételár megfizetését követően az Adásvételi szerződés meghiúsul, úgy ez a Lízingszerződés megszűnését is magával vonja minden további jognyilatkozat nélkül. Abban az esetben, ha az Adásvételi szerződés jelen pont szerinti meghiúsulására – és ezáltal a Lízingszerződés megszűnésére – nem a Lízingbeadónak felróható okból, illetve, ha az Adásvételi szerződéssel létrejött jogviszony tekintetében a Lízingbeadónak mint vevőnek felróható okból kerül sor, de a Lízingbeadónak mint vevőnek betudható felróható ok a Lízingbevevő Lízingdokumentumokban vagy az Adásvételi szerződésben foglalt kötelezettségének megszegése folytán, illetve azzal összefüggésben következik be, úgy Lízingbevevő köteles minden a Lízingdokumentumokon alapuló teljes fizetési és egyéb kötelezettségét teljesíteni, Lízingbeadó pedig az Eladóval szemben keletkezett igényeit Lízingbevevőre engedményezi. A Lízingbevevő Lízingdokumentumokon alapuló teljes fizetési és egyéb kötelezettségei teljesítéséig a Lízingbeadó nem köteles semmilyen összeget Lízingbevevőnek kiadni, így különösen a Lízingbevevő által megfizetett Önerőt, illetve Lízingbeadó jogosult Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján fennállt jogviszonya tekintetében teljesítésként elszámolni mindazon összegeket, amelyek Lízingbeadónak mint vevőnek megfizetésre kerülnek az Adásvételi szerződés meghiúsulására tekintettel az Eladó részéről. Abban az esetben, ha az Adásvételi szerződés bármely Lízingbeadónak fel nem róható okból meghiúsul, úgy Lízingbevevő köteles megtéríteni Lízingbeadónak a Lízingszerződés és az Adásvételi szerződés megkötéséből eredő kárait, továbbá köteles az Adásvételi szerződés meghiúsulása folytán Eladó által a Lízingbeadóval szemben esetlegesen érvényesített igények Lízingbeadó helyett történő megtérítésére, illetve azokért való helytállásra.

4. A Lízingtárgy birtokbavétele

4.1 A Lízingtárgy Eladó részéről Lízingbeadó, valamint Lízingbeadó részéről Lízingbevevő részére történő átadás-átvétele egy cselekménnyel történik, úgy, hogy az Eladó a Lízingtárgyat átadás-átvételi eljárás keretében átadja a Lízingbeadó képviseletében eljáró Lízingbevevőnek. Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával meghatalmazza a Lízingbevevőt, hogy az átadás-átvételi eljáráson eljárjon, az xx. melléklet szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvegye, a hibalistát összeállítsa, azzal, hogy egyebekben a Lízingbeadó nevében jognyilatkozatot nem tehet, jogról nem mondhat le, kötelezettséget nem vállalhat. Az Eladó felé a Lízingbevevő átadás-átvételi eljáráson való eljárási jogát a Lízingbeadó által kiállított külön meghatalmazás igazolja, azzal, hogy Lízingbeadó jogosult a meghatalmazást bármikor egyoldalúan visszavonni. Az átadás-átvételi eljáráson a Lízingbevevő – a Lízingbeadótól az előbbiek szerint kapott meghatalmazás alapján – jár el, azzal, hogy a Lízingbeadó jogosult marad az átadás-átvételi eljáráson részt venni, nyilatkozatot tenni, a meghatalmazás megadását visszavonni. A Lízingtárgy átadás-átvételéről Eladó és Lízingbevevő (személyes részvétele esetén, feltéve, hogy ott nyilatkozatot tesz, a Lízingbeadó is) közösen átadás-átvételi jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek részét (mellékletét) képezi az esetleges hibalista. A Lízingbevevő köteles törvényes képviselője vagy megbízottja útján az átadás-átvételi eljáráson megjelenni. Lízingbevevő az átadás-átvétel során köteles körültekintően, a lehető legnagyobb gondossággal eljárni, és az átadás-átvételt az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával igazolni. Lízingbevevő köteles minden tekintetben meggyőződni Eladó szerződésszerű teljesítéséről. Lízingbevevő az átadás-átvétel során átveszi az Eladó által kiállított (ha van ilyen) jótállási jegyet, illetve gépkönyveket. Lízingbevevő az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példányát haladéktalanul köteles megküldeni a Lízingbeadó részére. A Lízingtárgy műszaki tartalomnak és az Adásvételi szerződésben meghatározott egyéb feltételeknek való megfelelőségéről a Lízingbevevő saját kockázatára győződik meg és készíti el az esetleges hibalistát. A teljes műszaki tartalom és az Adásvételi Szerződésben meghatározott egyéb feltételek elkészülésének kockázata a Lízingbevevőt terheli, ebből eredően Lízingbevevő semmilyen igényt nem támaszthat a Lízingbeadóval szemben.

5. A lízingdíj teljesítése

5.1 Lízingbevevő a Folyósítási Naptól kezdődően a Futamidő alatt havi rendszerességgel Lízingdíjat köteles fizetni Lízingbeadónak, függetlenül attól, hogy a Lízingtárgy vételára teljesen kiegyenlítésre került-e.

5.2 A havi lízingdíj két részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből. A törlesztés az annuitásos módszer szerint történik, tehát az egymást követő Lízingdíjak mértéke – azonos kamatmérték mellett – azonos, azon belül a tőke és a kamatrész aránya folyamatosan változik. A havi lízingdíj előre, az adott Kamatperiódust megelőző hónap 15. naptári napjáig banki átutalással, Lízingbeadó Lízingszerződésben meghatározott bankszámlájára fizetendő meg. A havi lízingdíj azon a napon minősül megfizetettnek, amikor a befizetett összeg Lízingbeadó számláján jóváírásra kerül.

5.3 Lízingbeadó havonta, az adott Kamatperiódust megelőző hónap első napjáig megküldi a Lízingbevevőnek azt a fizetési értesítőt, amely tartalmazza a Lízingbevevő fizetési kötelezettségét, a közlemény rovatban feltüntetendő tranzakció azonosítót és a fizetési határidőt. Lízingbevevő köteles a fizetési határidő utolsó napjáig, a fizetési értesítőben közölt összeget megfizetni. Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a fizetési értesítők elmaradása esetén az Üzletszabályzat 8.5. pontja szerinti kötelezettség terheli, amelynek hiányában késedelembe esik, valamint Lízingbeadó fizetési értesítő megküldésével kapcsolatos késedelme nem zárja ki Lízingbevevő késedelmét.

5.4 Nagy Összegű Törlesztőrészlet Lízingszerződésben történő kikötése esetén annak összege eltérhet, illetve magasabb lehet, mint az annuitásos módszerrel meghatározott törlesztőrészletek.

6. Kamatok

6.1 A Lízingbevevő köteles a Kamatláb alapján számított Kamatot megfizetni a Finanszírozott Összeg rendelkezésére bocsátásától kezdődően annak és járulékai megfizetéséig.

6.2 A Kamat számítása naptári napokra, az alábbi képlet szerint történik:

Kamat = Tőke x Kamatláb x naptári napok száma / 36.000

6.3 A Kamat számítása Folyósítási Naptól kezdődik. A Kamatlábat a három hónapos referencia kamatláb (Báziskamat) és Kamatfelár összege alkotja. A Kamat a Báziskamat változása esetén automatikusan változik, amely nem minősül a Lízingszerződés módosításának. A Lízingbeadó a Báziskamat mértékének meghatározásakor az érintett hónapot (az első Kamatperiódus esetén értve ezalatt a szerződéskötés naptári hónapját, a további Kamatperiódusok esetén a Kamatperiódus fordulónapjának naptári hónapját) megelőző hónap utolsó munkanapját megelőző ötödik napon érvényes három hónapos BUBOR mértékét veszi figyelembe. A fentiek szerint számított Kamatláb a soron következő Kamatperiódus során kerül alkalmazásra.

6.4 A Lízingbevevő bármely Lízingszerződésben, Biztosítéki Szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, úgy a késedelem időtartamára Késedelmi Kamatot köteles fizetni. A Késedelmi Kamat mértéke a Kamatláb és a jegybanki alapkamat 13 százalékponttal növelt értékének összege. A Lízingbevevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Késedelmi Kamatot a Lízingbeadó az esedékesség napjától jogosult felszámítani a befizetés jóváírásának napjáig.

6.5 A Lízingbeadó a Kamatfelárat egyoldalúan módosíthatja a következő Kamatperiódus kezdetével az alábbi esetekben:

Jogi, szabályozói környezet változása, ideértve a Felügyelet szabályozói eszközeit, ajánlásait

• megváltoznak a Lízingbeadóra, tevékenységére, illetve működési feltételeire irányadó, és azokat közvetlenül érintő szabályok, így különösen kötelező eljárási vagy prudenciális szabályok, új díjak, költségek, adók vagy illetékek felmerülése Lízingbeadó körében vagy ilyen díjak kedvezőtlen módosulása
• a Lízingszerződés és Biztosítéki szerződésekre, illetve az abból fakadó jogviszonyokra irányadó és azokat közvetlenül érintő szabályok módosulása, különösen a fenti a) pont szerinti tárgykörökben

Pénzpiaci feltételek változása

• Magyarország hitelbesorolásának, országkockázati felárának módosulása;
• megváltozik Lízingbeadó refinanszírozási kamatköltsége (beleértve azt az esetet is, ha a refinanszírozási kamatköltség változására a lejáró vagy idő előtt visszafizetésre kerülő refinanszírozási hitel más feltételekkel való meghosszabbítása, vagy újrakötése miatt kerül sor);
• a Lízingszerződésre irányadó pénzpiaci kamatok módosulása (jegybanki alapkamat, BUBOR, bankközi kamatok stb.);
• a Lízingszerződéssel kapcsolatos hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok átlagos hozamszintjének módosulása, különösen óvadék esetén;

Lízingbevevő, Kezes kockázati megítélésének, fedezet értékének megváltozása

• a fenti személyek, illetve a lízingügylet eltérő (magasabb) kockázati kategóriába történő átsorolása az irányadó jogszabályok vagy a Lízingbeadó belső szabályzatai alapján, különös tekintettel a fenti személyek pénzügyi helyzetében, fizetőképességében beállt változásokra, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változása teszi indokolttá;
• a Lízingbeadó vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon Lízingbevevő esetében, aki szerződéses kötelezettségeit folyamatosan és szerződésszerűen teljesítette;
• a pénzügyi lízing biztosítékaként szolgáló fedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás, amennyiben újabb biztosíték bevonására nem kerül sor ezen értékcsökkenésre tekintettel.

6.6 A Kamatláb módosulásáról és az adott Kamatperiódusra irányadó fizetendő Kamatról és megváltozott Lízingdíjról a Lízingbeadó legkésőbb a Kamatperiódust megelőző hónap 20. napjáig értesíti Lízingbevevőt.

6.7 Lízingbeadó a fenti 6.5 pont mellett vis maior esetén – pl. hirtelen bekövetkező nagyfokú piaci zavarok bekövetkezése esetén – átmenetileg, a vis maior esemény fennállásáig módosíthat egyoldalúan Kamatfelárat.

7. Előtörlesztés

7.1 Lízingbevevő a Futamidő során bármikor jogosult részben vagy egészben előtörleszteni a Lízingbeadóhoz intézett írásbeli előzetes értesítés megküldését követően. Az értesítésnek tartalmaznia kell az előtörlesztés összegét és megfizetésének napját, amely csak egy adott Kamatperiódus utolsó napját megelőző munkanap lehet. Az értesítést legalább 15 nappal az előbb jelölt fizetési időpontot megelőzően kell megküldeni. A Lízingbevevő kizárólag akkor jogosult előtörlesztésre, ha az előtörlesztés napjáig fennálló szerződéses kötelezettségeinek eleget tett, valamint, ha a Hirdetmény szerinti előtörlesztési díjat megfizette. Az előtörlesztés a Kamatperiódus utolsó napján kerül elszámolásra.

7.2 Az előtörlesztett összegek fordított időrendi sorrendben kerülnek nyilvántartásra, azaz az előtörlesztés a Lízingbevevő által törlesztendő Lízingdíj tőketartozás összegét a visszafizetéshez képest fordított sorrendben, sorban hátulról csökkenti (azaz az időben legkésőbbi lízingdíj részleteket csökkenti visszafelé).

7.3 Lízingbevevőnek az előtörlesztés szabályaitól eltérően történő, az esedékes Lízingdíj összegét meghaladó teljesítése túlfizetésnek minősül. Lízingbeadó Lízingbevevőt előtörlesztési szándékára vonatkozó nyilatkozattételre hívja fel, amennyiben a túlfizetés mértéke eléri a legutolsó 3 havi esedékes Lízingdíj összegét. Ez esetben, amennyiben Lízingbevevő a túlfizetés előtörlesztésként történő jóváírását előtörlesztési értesítő Lízingbeadó számára történő leadásával kezdeményezi, a túlfizetés előtörlesztésként történő elszámolására az előtörlesztés elszámolásának szabályai szerint kerül sor a Kamatperiódus utolsó napján. Lízingbevevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy túlfizetésére Lízingbeadó kamatot nem térít.

8. Díjak, költségek, adók

8.1 A Lízingbevevő köteles minden közvetett vagy közvetlen költség, díj, adó, illeték és minden egyéb hasonló teher megfizetésére, amely a Lízingtárgy tulajdonjogának átruházásával, használatával, fenntartásával, illetve a Lízingszerződés teljesítésével kapcsolatban merül fel. A Díjak és Költségek megfizetésére a Lízingbevevő a mindenkor aktuális Üzletszabályzat és Hirdetmény szerint köteles.

8.2 A Lízingbevevő különösen köteles viselni a Lízingszerződés és Biztosítéki szerződések megkötésével, megszüntetésével és módosításával kapcsolatos költségeket, díjakat, így különösen a szerződéskötési díjat, értékbecslési díjat, közjegyzői, ügyvédi díjakat, vagyonátruházási illetékeket, adókat (pl. ÁFA), előtörlesztési, az Ingatlant terhelő adókat, közterheket, valamint felmerülő egyéb költségeket. A Lízingbevevő nem köteles viselni azon díjat, költséget, adó vagy illetékterhet, amely nem vitatottan kizárólag a Lízingbeadó felróható magatartásából ered.

8.3 A Lízingbevevő a Díjakat és Költségeket lehetőség szerint közvetlenül köteles az arra jogosultnak megfizetni. Amennyiben a Lízingbeadó olyan fenti Díjat vagy Költséget teljesített vagy szándékozik teljesíteni, amely megfizetésére a Lízingbevevő lenne köteles, úgy a Lízingbeadó felhívására az abban megjelölt határidőben köteles a Lízingbevevő a Költséget és Díjat a Lízingbeadó számára megtéríteni vagy megelőlegezni. A megelőlegezett összeget a Felek óvadéknak tekintik. A Lízingbeadó a Lízingbevevő fizetési kötelezettségének esedékességekor a jelen pont szerinti óvadékot jogosult beszámítani.

8.4 A jelen 8. pont szerinti fizetési kötelezettség teljesítésére a jelen ÁSZF 5. pontjában irányadó és a Hirdetményben rögzített rendelkezéseket kell alkalmazni.

8.5 A Lízingbeadó a mindenkor hatályos jogszabályok szerint általános forgalmi adófizetési kötelezettség hatálya alá tartozó Díjak és Költségek tekintetében az ÁFA-t felszámítja.

9. Díjak, Költségek, Üzletszabályzat vagy Hirdetmény egyoldalú módosítása

9.1 A Lízingbeadó a Díjak és Költségek, az Üzletszabályzat és Hirdetmény módosulásáról a Lízingbevevőt az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben kifüggesztett és a Honlapon közzétett Hirdetmény útján, illetve a Lízingszerződés az Üzletszabályzat 8. pontjában meghatározott módon értesíti legkésőbb a módosulás hatályba lépését megelőző 15. napig. Amennyiben a Díjak és Költségek összege jogszabályon alapul, és a Hirdetményben jogszabályra hivatkozással került rögzítésre annak mértéke, úgy ilyen Díj és Költség jogszabályváltozás miatti módosulásáról a Lízingbeadó nem értesíti a Lízingbevevőt és az nem minősül a Hirdetmény módosításának.

9.2 Nem minősül az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának, amennyiben megváltozik a Lízingbeadó üzlet- vagy termékpolitikája, azaz a Lízingbeadó az Üzletszabályzat hatálya alá tartozó szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, termékeket, ügyleteket vezet be, vagy vezet ki.

9.3 A Lízingbevevő az értesítéstől számított 15 napon belül a Lízingbeadóhoz beérkezett írásbeli nyilatkozatával jogosult a módosítás ellen írásban tiltakozni, ennek hiányában a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben a Lízingbevevő írásban úgy nyilatkozik, hogy a módosítást nem fogadja el, úgy a szerződést a módosítás hatálybalépésének napjával a Lízingbevevő által felmondottnak kell tekinteni, amely lezárási eseménynek minősül. Ebben az esetben a Lízingbeadó követelése azonnal esedékessé válik, a Lízingbeadó és a Lízingbevevő haladéktalanul kötelesek elszámolni, és a Lízingbevevő köteles a fennálló teljes tartozását a Lízingbeadónak haladéktalanul, hiánytalanul megfizetni.

10. Lízingtárgy használata

10.1 A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgy jelen ÁSZF 4. pontja szerinti birtokbaadásával kezdődően, azaz a birtokbaadási jegyzőkönyv aláírásának időpontjával, ennek hiányában az Adásvételi szerződés szerinti Vételár megfizetésének időpontjával kezdődően, azt rendeltetésszerűen használni, gondoskodni annak állagmegóvásáról, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartani, illetve azt helyreállítani, valamint folyamatosan ellenőrizni annak műszaki állapotát. A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyban – akár a birtokbaadást megelőzően – bekövetkezett, illetve előrelátható változásokról Lízingbeadót haladéktalanul értesíteni. A Lízingbevevőt terheli azon károk mentesítése is, amelyeket harmadik személyek vagy vis maior okoztak, illetve azok is, amelyek Lízingbevevő birtokba kerülése előtt keletkeztek.

10.2 Lízingbevevő köteles Lízingbeadó részére, Lízingbeadó legalább 5 nappal megelőző értesítése esetén, a Lízingtárgyba való bejutást biztosítani, illetve a Lízingtárgy használatának ellenőrzésére szolgáló cselekményeket lehetővé tenni.

10.3 Lízingbeadó meghatalmazza és kötelezi Lízingbevevőt, hogy helyette és nevében a Lízingtárgy karbantartásával és javításával kapcsolatos kérdésekben, valamint esetlesen a társasházi ügyekben eljáron.

10.4 Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy az általa a Lízingtárgyban végzett bármely munkálat, beruházás, ráfordítás, kiadás kapcsán a Lízingbeadóval szemben kártérítési, megtérítési vagy egyéb igénnyel nem élhet, Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával lemond bármely ilyen irányú igény előterjesztéséről.

10.5 Lízingbevevő köteles gondoskodni a Lízingtárgy rendeltetetésszerű használatával kapcsolatban esetlegesen előírt hatósági engedélyek beszerzéséről, és köteles annak használatával kapcsolatos tűzvédelmi, rendőrhatósági, balesetvédelmi vagy egyéb kötelező hatósági, jogszabályi előírásokat betartani, azoknak való megfelelést biztosítani. Minden olyan kárért, amely jelen pont megszegéséből ered, kizárólag a Lízingbevevő felel.

10.6 A Lízingbevevő a Lízingtárgyat a Lízingszerződésben meghatározottól eltérő célra használatára, hasznosítására, vagy a Lízingtárgy bérbeadására kizárólag a Lízingbeadó előzetes, írásos engedélye alapján jogosult. A Lízingbeadó az engedély megadását akkor tagadhatja meg, ha a jelen pont szerinti használat, hasznosítás vagy bérbeadás veszélyezteti a Lízingbeadó tulajdonosi jogainak a gyakorlását, a Lízingbevevő kötelezettségeinek teljesítését, vagy a Lízingtárgy állapotát. A Lízingbevevő a fenti engedélyre irányuló kérelmében köteles a Lízingtárgyra vonatkozó bérleti szerződés hiánytalan tervezetét, vagy az eltérő célú használat, hasznosításra vonatkozó részletes terveket, különösen a Lízingtárgyban történő átalakítások terveit és az új használati, hasznosítási cél megjelölését a Lízingbeadónak átadni. A Lízingbeadó az engedélyezési kérelemre 15 napon belül köteles nyilatkozni, amennyiben e határidő eredménytelen telik el, úgy az engedélyt megadottnak kell tekinteni. Amennyiben a Lízingbeadó az engedélykérelemben foglalt feltételekhez képest módosításokat kér az engedély megadásának feltételeként, úgy a Lízingbevevő az ennek megfelelő módosítások szerint köteles újra kérelmezni az engedélyt, amelyre megfelelően alkalmazandók a fenti szabályok.

11. Felelősség

11.1 A Lízingbeadó a szolgáltatások nyújtása során mindenkor a Lízingbevevő érdekeinek – az adott körülmények között lehetséges – figyelembevételével és a tőle elvárható szakmai gondossággal jár el.

11.2 A Lízingbeadó jogosult tevékenységét szüneteltetni vagy korlátozni rajta kívülálló és neki fel nem róható okból, így különösen vis maior, piaci körülmények lényeges változása esetén vagy szerződéses partnerei érdekkörében felmerülő okokból, amely esetben a Lízingbeadó nem felel a tevékenység szüneteltetéséből fakadó károkért. A Lízingbeadó ésszerű határidőn belül a lehető leghamarabb, az Üzletszabályzat 8. pontjában foglaltak szerint értesíti a Lízingbevevőt arról, hogy a Lízingbeadó szolgáltatásai nem érhetők el.

11.3 A Lízingbeadó kifejezetten kizárja az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, vagy késedelméért való felelősséget, ha az eljárást a Lízingbevevő és harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza.

11.4 A Lízingbeadó a tőle elvárható gondossággal vizsgálja meg a számára bemutatott vagy átadott dokumentumokat, így különösen a személyazonosság, a meghatalmazás vagy egyéb tény, illetve jogosultság igazolására szolgáló iratok érvényességét és alkalmasságát, azonban a vizsgálat eredményéért, a dokumentumok és az abban rögzítettek valóságtartalmáért való mindennemű felelősséget kizárja a Lízingbeadó.

11.5 A Lízingbeadó nem felelős azokért a károkért, amelyek a Lízingbevevőt közszolgáltatással kapcsolatos technikai hibákból, így különösen telefonvonal vagy internetkapcsolat hibájából érik. A Lízingbeadó nem felel a rossz kiejtésből vagy telefonvonal hibájából, vagy azonosíthatatlanságból fakadó ügyintézési hibákért, ezek miatti károkért.

11.6 A Lízinbeadót szerződéskötési kötelezettség nem terheli, azaz a Lízingbeadó nem köteles az Ügyféllel szerződést kötni, a Lízingbeadó bármikor indokolás nélkül megtagadhatja a Lízingbevevővel a szerződés megkötését. Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingbevevő hitelkérelmére (ajánlatára) az ajánlati kötöttség tartama alatt nem nyilatkozik, úgy ez a szerződéskötés megtagadását jelenti.

11.7 A Lízingbeadó nem felel azokért a károkért, így különösen az utaló magatartásból fakadó károkért, amely a Lízingbevevő vagy harmadik személyek magatartásának következtében merülnek fel, vagy amely a Lízingtárgy tulajdonátruházásának bármely okból történő meghiúsulása miatt következik be, így különösen azért, ha a Lízingbevevő tulajdonszerzése nem teljesült feltételtől függ, vagy a tulajdonszerzése nem lehetséges.

11.8 A Lízingbeadó a jelen ÁSZF 13. pontja szerint nem tehető felelőssé a Lízingtárgyra kötött biztosításból fakadó biztosító általi fizetések mértékéért, vagy ilyen fizetési kötelezettség hiányáért, vagy a biztosító általi kifizetésének elhúzódásáért.

11.9 A Lízingbeadó a Díjak és Költségek megfizetéséért és azok fizetésének elmaradásának következményeiért nem vállal felelősséget. Ezen terheket a Lízingbeadó a jelen ÁSZF 8. pontja szerint teljes mértékben a Lízingbevevőre hárítja. A Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben minden olyan igényéről, amely a Lízingtárgy állapotával, illetve annak használhatóságával, felszereltségével összefüggésben merül fel. A Lízingbeadó semmilyen felelősséget nem vállal a Lízingtárgy eladójának, illetőleg bármely az adásvétel vagy a Lízingtárgy létrehozása során közreműködő személynek magatartásáért, így különösen az eladó vagy bármely közreműködő teljesítési képességért, készségéért vagy bármely egyéb olyan cselekményéért, amely az adásvételt befolyásolhatja, meghiúsíthatja.

11.10 Amennyiben a Lízingszerződés megkötését a Lízingbeadó részéről harmadik fél meghatalmazott végzi, és a meghatalmazott a jelen Üzletszabályzattól vagy a mellékletét képező egyedi szerződés szövegétől eltérne anélkül, hogy azt a Lízingbeadó előzetesen, írásban jóváhagyná, úgy az ilyen módosítások a Lízingbeadóval szemben hatálytalanok és helyükbe a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben előírt rendelkezések lépnek, és az ebből fakadó károkért való mindennemű felelősségét kizár a Lízingbeadó.

11.11 A Lízingbeadó – összhangban a jelen melléklet 2.3. pontjávalal – nem felel a Lízingbevevő felé a Lízingtárgy tulajdonszerzésére irányuló szerződés érvényességéért, tartalmáért, hatályosságáért, akkor sem, ha Lízingbeadó a szerződéskötéskor közreműködik, és akkor sem, ha esetlegesen meghatároz tartalmi elemeket az adásvételi szerződés vonatkozásában.

11.12 A Lízingbeadó felelőssége kizárt a lízingtárggyal kapcsolatos szavatossági, jótállási jogok fennállásáért, érvényesíthetőségéért, behajthatóságáért, illetve kezesi felelőssége kizárt. A Lízingbeadó továbbá akkor sem felel a szavatossági és jótállási igények érvényesítéséért, amennyiben azok a Lízingbevevő hibájából maradnának el, vagy a Lízingbevevő együttműködési kötelezettségének megszegése miatt egészben vagy részben meghiúsul. Figyelemmel arra a tényre, hogy a Lízingtárgy kiválasztása során a Lízingbevevő saját felelősségére jár el, a Lízingbeadó kizárja a felelősségét a Lízingtárgy állapotával, használhatóságával, rendeltetésszerű használatra alkalmasságával, felszereltségével, a Lízingtárgy műszaki jellemzőivel kapcsolatos, illetve a Lízingtárgy használatba adásával, birtokba bocsátásával, tulajdonának átruházásával összefüggő bármely igény esetére. A Lízingbeadó kifejezetten kizárja a felelősségét arra az esetre, ha az osztatlan közös tulajdon tárgyát képezi, vagy a Lízingtárgy jogi helyzete megváltozása miatt a Lízingtárgy természetbeni használhatóságáért. Lízingbevevő a közös tulajdonból eredő szabályokat, sajátosságokat tudomásul veszi, így különösen birtoklásra, költség- és kárveszélyviselésre, tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó, illetve az ezekből fakadó követeléssel, vagy erre alapított kifogással a Lízingbeadó felé nem élhet.

11.13 A Lízingbeadó nem felel a Lízingtárgy nem- vagy nem rendeltetésszerű, vagy nem a jelen melléklet 10. pontjának megfelelő használatából eredő károkért, ideértve a rendszeres karbantartás elmaradásából eredő károkat. Lízingbevevő vállalja, hogy ilyen esetben a Lízingbeadót kártalanítja, illetve kárát megtéríti a kár bekövetkeztétől számított 15 napon belül.

11.14 A Lízingbeadó minden olyan kárért felel a fentiek ellenére, amelyekért a felelősség jogszabály alapján őt terheli és amely felelősség jogszabály kötelező tiltása folytán nem korlátozható.

12. Szavatosság

12.1 A Lízingbeadó a Lízingszerződés aláírásával vállalja, hogy amennyiben a Lízingtárggyal kapcsolatban szavatossági vagy jótállási jogok érvényesítésének van helye a Lízingbevevő álláspontja szerint, úgy a szavatossági és jótállási jogokat – kivéve a vételár (vételárelőleg) esetleges visszafizetésére, visszatérítésére, leszállítására irányuló igényt, továbbá az Adásvételi szerződéstől való elállás jogát – a Lízingbeadó külön megállapodás keretében engedményezéssel átruházza  a Lízingbevevőre, aki ezt követően közvetlenül az Eladóval szemben jogosult és köteles az ilyen igények érvényesítésére. A fentiek alapján Ptk. 6:411 (3) és (4) bekezdése nem alkalmazandó, ezt Lízingbevevő kifejezetten elfogadja, azzal, hogy az engedményezés megtörténtéig, vagy annak elmaradása esetén, a jelen ÁSZF 12.3 pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.

12.2 Amennyiben a Lízingbevevő szavatossági vagy jótállási igény alapján a vételár (vételárelőleg) esetleges visszafizetésére, visszatérítésére, leszállítására irányuló igényt, továbbá az Adásvételi szerződéstől való elállás jogát kívánja érvényesíteni, úgy a Lízingbevevő köteles erről a Lízingbeadót írásban értesíteni, megjelölve az eset összes lényeges körülményét, és benyújtani az igény megalapozottságát igazoló bizonyítékokat, egyéb információkat. A Lízingbeadó a Lízingbevevő által benyújtott dokumentumokat, és információkat megvizsgálja, valamint azok megfelelőségét ellenőrizheti. Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingbevevő értesítése alapján igényt érvényesít bírósági, hatósági vagy bármilyen egyéb úton, úgy a Lízingbevevő köteles az összes felmerülő költséget és kiadást előre megfizetni a Lízingbeadónak, vagy közvetlenül a Lízingbeadó által megjelölt jogosultnak. A Lízingbevevő köteles szorosan együttműködni a Lízingbeadóval az igényérvényesítés során, ennek hiányában a Lízingbeadó semmilyen eljárásra nem köteles. A Lízingbeadó az elállási jog gyakorlását biztosíték adásához kötheti, amelynek mértékét a Lízingbeadó az esetlegesen megalapozatlan elállás esetén a Lízingbeadóval, mint az Adásvételi szerződés vevőjével, szemben érvényesíthető követelésekre tekintettel határoz meg. Amennyiben az igényérvényesítés annak megalapozatlansága, vagy a Lízingbevevő közreműködése miatt meghiúsul, úgy a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó költségeit és kiadásait haladéktalanul megtéríteni, valamint az Eladó által a Lízingbeadóval szemben esetlegesen érvényesített igényekért feltétel nélkül helytállni. A Felek közötti elszámolásra a jelen ÁSZF 14.6. pontja az irányadó.

12.3 A fenti 12.1. pont szerinti engedményezés hiányában az Adásvételi szerződés szerint a Lízingbeadót megillető kötbérre vonatkozó követelések kapcsán fennálló és kellékszavatossági, valamint jótállási igények tekintetében – kivéve a vételár (vételárelőleg) esetleges visszafizetésére, visszatérítésére, leszállítására irányuló igényt, továbbá az Adásvételi szerződéstől való elállás jogát – a Lízingbeadó  képviseletében a Lízingszerződés hatályának ideje alatt Lízingbevevő jogosult és köteles eljárni, és az ilyen igényeket érvényesíteni. A Lízingbevevő általi fenti igények érvényesítése vagy annak elmaradása nem mentesíti Lízingbevevőt a Lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei teljesítése alól, így különösen a jelen ÁSZF 10. 1 pontja szerinti karbantartási kötelezettségei alól.

12.4 Az Adásvételi szerződés alapján az ingatlannal kapcsolatos valamennyi Lízingbeadót megillető kötbérre vonatkozó követelést és a kellékszavatosság alapján fennálló igényeket a Lízingbevevő Lízingtárgyon történő tulajdonszerzése esetére a tulajdonszerzés időpontjával a Lízingbeadó – bármely visszkereseti vagy kezesi felelőssége kizárásával – a Lízingbevevőre ruház át.

12.5 A fentiek alapján a Lízingbevevő a kötbérre vonatkozó követelések kapcsán fennálló és kellékszavatossági, valamint jótállási igényeket a Lízingtárgy eladójánál vagy – amennyiben irányadó – egyéb harmadik személy kötelezettnél, az Adásvételi szerződésben meghatározottak szerint érvényesítheti a jelen ÁSZF 12.1. pontja szerinti engedményezést követően közvetlenül, vagy a jelen ÁSZF 12.3. pontja szerint a Lízingbeadó képviseletében. A szavatossági, jótállási vagy egyéb jog- és igényérvényesítés elmaradásából eredő károk a Lízingbevevőt terhelik. A Lízingbevevőt terheli minden az igényérvényesítésből származó kár, így különösen, ami az igényérvényesítés elmulasztásából, késedelméből vagy a Lízingbeadóval való együttműködési kötelezettség megszegéséből ered.

12.6 A Lízingbevevő köteles az Üzletszabályzat 8. pontja szerint a Lízingbeadót értesíteni, ha bármilyen szavatossági, jótállási vagy egyéb hibás, vagy nemteljesítési igénye merülne fel, és ebben az esetben a Lízingbevevő és -adó kötelesek kölcsönösen együttműködni egymással. A Lízingbevevő az igények érvényesítése érdekében köteles minden intézkedést megtenni, valamint az ehhez kapcsolódó hatósági, bírósági vagy bármilyen egyéb eljáráson részt venni, és a legnagyobb gondossággal ezek során eljárni.

12.7 A Lízingbeadó a vételár-leszállítás jogcímén befolyt összeggel a Lízingbevevővel az Előtörlesztés szabályai szerint számol el, azzal, hogy ebben az esetben Lízingbevevő előtörlesztési díj fizetésére nem köteles. Amennyiben a Lízingtárgy jelen ÁSZF 1. pontja szerinti minősítés során végzett értékbecslésben alapján megállapított értékében beállt csökkenés nagyobb mértékű, mint amelyet vételár-leszállítás jogcímén a Lízingbeadó átvett, úgy a fenti két összeg (értékcsökkenés összege – vételár-leszállítás összege) különbözetét a Lízingbeadó óvadék jogcímén jogosult visszatartani.

12.8 Visszlízing esetén a Lízingbeadó képviseletében nem jogosult eljárni kötbérfizetési, szavatossági vagy jótállási ügyben a Lízingbevevő, valamint nem kerül sor a fenti 12.1. pont szerint jogátruházásra, azaz a visszlízing esetén a Lízingbeadó saját jogán jogosult érvényesíteni a fenti igényeket. A jelen pont szerinti szabályok akkor is alkalmazandók, amennyiben a Lízingtárgy eladója és a Lízingbevevő bármelyike a másikban 10%-os mértéket meghaladó részesedéssel, vagy a Ptk. által meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik (a vonatkozó jogszabályok alapján kapcsolt személyek).

12.9 Jelen fejezetben foglaltak nem értelmezhetők úgy, hogy a Lízingbeadó bármely jogszabály vagy szerződés alapján őt illető igényről lemondott volna.

13. Biztosítások

13.1 A Lízingbevevő a Lízingtárgyra köteles a Folyósítás Napját megelőzően értékkövetéses vagyon- és felelősségbiztosítást (építés alatt álló Lízingtárgy esetén építési és szerelési biztosítással) kötni (tűz és elemi károk, vízkár, felelősségi károk stb.), és a Lízingszerződés hatálya alatt azt folyamatosan, teljeskörűen fenntartani. A Lízingtárgyra vonatkozó biztosítási összeg minimum összegének az alábbiak közül a magasabbal kell megegyeznie: a) a jelen ÁSZF 1. pontja szerinti minősítés során végzett értékbecslésben meghatározott érték; b) a Vételár.

13.2 A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadót a vagyonbiztosítási szerződésben kedvezményezettként vagy társbiztosítottként megjelölni azzal, hogy teljesítés helyeként a Lízingbeadó bankszámláját köteles megadni. A Biztosításnak tartalmaznia kell, hogy a biztosító köteles a Lízingbeadót értesíteni, amennyiben a Biztosítás megszűnik.

13.3 A Lízingbevevő köteles haladéktalanul értesíteni a Lízingbeadót minden, a Biztosítást érintő változásról, így különösen a biztosítási kockázatok és összegek tekintetében beállt változás esetén, valamint a káresemény bekövetkezéséről és biztosítási ügyintézéssel kapcsolatos intézkedésekről.

13.4 A Biztosítás a Lízingbevevő által nem mondható fel a Lízingszerződés hatálya alatt, kivéve, ha ugyanolyan vagy jobb feltételű – így különös tekintettel a fedezeti/biztosítási összegre – biztosításra cseréli le úgy, hogy a biztosítás folyamatosan fennálljon. A Biztosítás a Lízingbeadó hátrányára nem módosítható, ide nem értve a Biztosítás módosulását vagy a biztosító általi egyoldalú szerződésmódosítást, de ez utóbbi esetben a Lízingbevevő köteles a módosulás, egyoldalú módosítás hatálybalépéséig gondoskodni a Biztosítás olyan módosításáról, hogy az a Lízingbeadóra nézve ne legyen hátrányosabb, mint a módosulás, egyoldalú módosítást megelőzően fennállt Biztosítás.

13.5 Kizárólag a Lízingbevevőt terheli a biztosító által meghatározott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése. A Biztosítás költségei a Lízingbevevőt terhelik. A Lízingbevevő köteles viselni azokat a károkat, amelyek a Lízingbevevőnek felróhatóan a Biztosítás megkötésének elmaradása, késedelmes megkötése, megszűnése vagy a Lízingbeadó hátrányára történő módosítása, módosulása miatt következnek be. Jelen pont rendelkezéseitől függetlenül a Biztosításra vonatkozó rendelkezések megsértése súlyos szerződésszegésnek minősülnek és a Lízingbeadó a Lízingszerződésből fakadó egyéb, súlyos szerződésszegés esetére irányadó jogait gyakorolhatja, így különösen felmondhatja a szerződést, vagy a Lízingbevevő költségére saját belátása szerinti feltételekkel megkötheti a Biztosítást.

13.6 A Lízingszerződés aláírásával a Lízingbevevő hozzájárul, hogy a biztosító a Lízingbevevő biztosítással kapcsolatos bármely adatát a Lízingbeadónak kiadja a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok megtartása mellett, továbbá kijelenti, hogy a fenti adatokat üzleti titok sérelme nélkül a Lízingbevevő jogosult a biztosítótól kérni, utóbbi pedig jogosult azokat átadni.

13.7 A Lízingbevevő a Lízingbeadó felhívására köteles a Biztosítás díja megfizetésének megfelelő igazolására a biztosítási kötvény, illetőleg számla bemutatásával.

13.8 A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat káresemény esetén – kivéve lezárási esemény bekövetkezése esetén – a biztosítási feltételeknek megfelelő módon kijavítani, eredeti állapotába helyreállítani, amennyiben a biztosító minősítése szerint a kár helyreállítható, függetlenül a biztosító fizetési kötelezettségétől, vagy ilyen kifizetés időpontjától. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgy eredeti állapotát helyreállította, és a Lízingbevevőnek felé lejárt tartozása nincs, úgy a Lízingbeadó a biztosítási összeget a Lízingbevevőnek kifizeti. Amennyiben a Lízingbevevőnek lejárt tartozása áll fenn, úgy a Lízingbeadó a helyreállításról átadott számla alapján legfeljebb a számlák erejéig teljesíti a biztosítási összeg kifizetését a Lízingbevevőnek, és a különbözetet a Lízingbeadó a Lízingbevevő lejárt tartozásaiba beszámítja. Amennyiben a biztosítási összeg a Lízingbevevő lejárt tartozásait meghaladja, úgy a beszámítást követően fennmaradt összeget a Lízingbeadó és -vevő óvadéknak tekintik, és jelen Üzletszabályzat 11.9. pontjában rögzítetteket kell alkalmazni.

14. Szerződés megszűnése, megszüntetése

14.1 A Lízingszerződés megszűnik:

• a Lízingszerződés maradéktalan és szerződésszerű teljesítése esetén, ideértve a teljes előtörlesztést is;
• Lízingbeadó vagy Lízingbevevő elállása, felmondása esetén;
• lezárási esemény bekövetkezésekor;
• más, jelen Üzletszabályzatban meghatározott esemény, különösen az Adásvételi Szerződés meghiúsulása esetén;
• közös megegyezés esetén.

14.2 A Lízingszerződés megszűnik a Lízingbeadó és -vevő maradéktalan és szerződésszerű teljesítésével, és zártvégű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog átszállásával.

14.3 Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a Lízingszerződés megszűnésére az abban foglaltak az irányadók. Amennyiben közös megegyezés esetén az abban foglaltak szerint a Lízingbevevő minden fizetési kötelezettségének eleget tesz, úgy a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonjogának Lízingbevevő általi megszerzésére, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas okiratot állít ki.

14.4 A Lízingszerződéstől a Lízingbeadó elállhat mindaddig, amíg nem szerzi meg a Lízingtárgy tulajdonjogát, ha

• a Lízingbevevő az Önerőt a Lízingszerződés megkötését követő három banki napon belül nem fizeti meg a lízingbeadó részére;
• az Adásvételi szerződés bármilyen okból a Lízingszerződés megkötését követő hatvan (60) napon belül nem jön létre;
• az Adásvételi szerződés – feltéve, hogy az Adásvételi szerződés szerinti teljes vételár megfizetésére nem került sor – annak aláírását követő 6 hónapon belül bármilyen okból nem lép hatályba;
• bármely okból a Lízingbeadó a Lízingtárgy tulajdonát az Adásvételi Szerződésnek megfelelően nem szerzi meg;
• olyan körülmény fennállása esetén, aminek következtében a Lízingbeadó jogosult lenne a szerződés felmondására, ha már megszerezte volna a Lízingtárgy tulajdonjogát;
• olyan körülmény jut a Lízingbeadó tudomására, amely ismeretében a Lízingszerződést nem kötötte volna meg;
• a Lízingbevevő bármely esedékes és lejárt fizetési kötelezettségével késedelembe esik;
• a Lízingbevevő a jelen ÁSZF 13. pontja szerinti Biztosításokat nem kötötte meg.

14.5 A Lízingbeadó elállása esetén a Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadó összes olyan költségét és kárát, amely az elállásig keletkezett az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A Lízingbevevő köteles az Adásvételi szerződéssel kapcsolatban, illetve annak rendelkezései szerint megfizetett összegeket a Lízingbeadónak megtéríteni, így különösen a vételár Lízingbeadó által teljesített részét. A Lízingbevevő által az elállásig megfizetett Díjak és Költségek a Lízingbeadót illetik, kivéve, ha az adott díjhoz kapcsolódó szolgáltatások még nem kerültek teljesítésre, amely esetben a megfizetett díj a Lízingbeadónak visszajár, de a Lízingbeadó jogosult ezen összegeket a Lízingbevevő esedékes és lejárt tartozásaiba beszámítani. A díjakat, a Lízingszerződés vagy jelen üzletszabályzat ellenkező rendelkezése hiányában, a Lízingbeadó az elállás Lízingbevevő általi kézhezvételétől számított 60 napon belül téríti vissza, a díjak visszatérítése e határidő elteltével válik esedékessé és lejárttá. A Szerződéskötési díjjal kapcsolatos szolgáltatások a Lízingszerződés megkötésével tekintendők teljesítettnek. Az értékbecslés akkor minősül teljesítettnek, amikor a Lízingbevevőt annak eredményéről értesítik. A folyósítási díj a Folyósítás Napján teljesítettnek tekintendő, az ingatlan adásvételét terhelő illeték pedig az adásvételi szerződés megkötésének a napján azzal, hogy az illeték összegét a Lízingbeadó köteles visszatéríteni a Lízingbeadónak, amennyiben az illetékes hatóság az illeték törléséről vagy visszatérítéséről rendelkezik. Amennyiben az illetékes hatóság az illeték összegét a Lízingbeadó által megfizetettnél jogerősen magasabb összegben állapítja meg, úgy a különbözetet a Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadó részére az erről szóló értesítés készhezvételétől számított 15 napon belül, amennyiben viszont az illeték összege alacsonyabb a Lízingbeadó által megfizetettnél, úgy a különbözetet a Lízingbevevő részére az az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kifizetésre kerül.

14.6 A Lízingszerződéstől való elállás esetén Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó felszólítására haladéktalanul a Lízingbeadó által a lízingügyletre tekintettel megkötött szerződésekbe (például adásvételi előszerződés, Adásvételi szerződés) belépni, a Lízingbeadó jogait és kötelezettségeit átvállalni, és a Lízingbeadót minden kötelezettsége alól mentesíteni.

14.7 Amennyiben a Lízingbeadó elállása a Lízingbevevő érdekkörében felmerülő körülményre vezethető vissza, úgy a Lízingbevevő a teljesített szolgáltatásokon felül köteles a Hirdetményben meghatározott elállási díj megfizetésére, amely díj meghiúsulási kötbérnek tekintendő.

14.8 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből eredő bármely kötelezettségét súlyosan, vagy a Lízingbeadó felszólítása ellenére ismételten megszegi, vagy a szerződésszerű teljesítést súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, úgy a szerződésszegő magatartást, vagy állapotot a Lízingbeadó felszólításának kézhezvételét követő 15 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a fenti szerződésszegő körülmény nem orvosolható, úgy a Lízingbeadó a Lízingszerződést felszólítás mellőzésével mondhatja fel, továbbá felmondhatja a szerződés a szerződésszegés orvoslására nyitva álló fenti határidő eredménytelen eltelte esetén.

14.9 Súlyos szerződésszegésnek minősülnek az alábbiak:

• a Lízingbevevő bármely a Lízingszerződés alapján esedékes fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti;
• a Lízingbevevővel szemben felszámolási vagy végelszámolási eljárást kezdeményeznek, vagy vagyonfelügyelő, felszámoló, csődgondnok vagy hasonló tisztviselő kijelölése iránt intézkedés történik, illetve elhatározza jogutód nélküli megszűnését;
• olyan esemény merül fel, amely a Lízingbeadó megítélése szerint súlyosan hátrányosan befolyásolja a Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó gazdasági, pénzügyi, vagy jogi helyzetét, amely megalapozottan kétségessé teszi azt a képességét, hogy a Lízingszerződés, Biztosítéki Szerződések szerinti kötelezettségeinek eleget tegyen;
• a Biztosítéki Szerződésekben meghatározott biztosítékok részben vagy egészben elveszítik biztosítéki szerepüket, és azt a Lízingbevevő felszólítás ellenére az abban meghatározott határidőn belül nem egészíti ki;
• a Lízingtárgy biztosítása nem felel meg a jelen ÁSZF 13. pontjának, vagy a Lízingtárgy biztosítása bármilyen okból elmarad vagy szünetel;
• amennyiben a Lízingbeadó tudomására jut, hogy a Lízingbevevő által adott bármely nyilatkozata, állítása lényeges eleme valótlan, hiányos vagy félrevezető volt;
• a Lízingbevevő bármely Lízingszerződésből, Adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesíti annak kézhezvételétől számított 15 napon belül;
• Lízingbevevő, vagy a Biztosítéknyújtó elmulasztja bármely – így különösen az Üzletszabályzat 7. és 8. pontjai – szerinti értesítési kötelezettségét;
• a Lízingbevevő megsérti az ingatlannal kapcsolatos jogszabályi, hatósági előírásokat;
• minden olyan esetben, amikor a Lízingszerződéstől való elállásnak lett volna helye.

14.10 Különösen, de nem kizárólagosan, a fenti b)-g) pontokban foglalt súlyos szerződésszegések nem orvosolhatónak minősülnek.

14.11 A Lízingbevevő köteles megtéríteni a Lízingbeadó minden kárát és költségét, amely a Lízingbevevő szerződésszegésével kapcsolatban merül fel, így különösen a felmondás, behajtás, végrehajtás, birtokbavétel, értesítés és értékesítés költségeit.

14.12 A Lízingbevevő a jogszabályokban meghatározott esetekben jogosult a Lízingszerződést írásban felmondani.

14.13 A Lízingszerződés felmondása esetén a Tartozás teljes összege a felmondás hatályának napján esedékessé válik, és a Lízingbeadó felhívja a Lízingbevevőt, hogy az abban megjelölt legalább 30 napos határidőn (felmondás hatályosulásának napja) belül a teljes Tartozás összegét fizesse meg, valamint ezzel egyidejűleg a Biztosítéki szerződések végrehajthatóvá válnak. A Tartozásról a Lízingbeadó a felmondással egyidejűleg tájékoztatja a Lízingbevevőt a Tartozás összegéről, figyelemmel a tőketartozásra, késedelmi és ügyleti kamatokra, meg nem fizetett lízingdíjakra egyéb díjakra és költségekre. A Tartozás végleges elszámolása céljából a Lízingbevevő részére a Lízingbeadó végszámlát, vagy azzal egyenértékű okiratot állít ki. A Lízingbevevő felmondása esetén irányadók a jelen pontban foglaltak, azzal, hogy Biztosítéki szerződések a Tartozás esedékessé válásával nyilváníthatók végrehajthatóvá, valamint a Lízingbeadó a felmondás hatályosulásának napjára számított Tartozás összegéről külön tájékoztatja a Lízingbevevőt.

14.14 Amennyiben a Lízingbevevő a felmondásban vagy a végszámlában megjelölt összeget az Üzletszabályzat 14.13 pontja szerint nem, vagy csak részben fizeti meg, úgy a Lízingszerződés a megfizetésre nyitva álló határidő elteltét követő napon szűnik meg, és a Lízingbevevő elveszíti az őt a Lízingszerződés alapján megillető jogokat, így különösen a Lízingtárgyra vonatkozó tulajdonszerzés jogát, a Lízingtárgy használatának, birtoklásának, hasznosításának jogát. A Lízingszerződés felmondása esetén a Lízingbevevő kizárólag akkor szerezhet tulajdont a Lízingtárgyon, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadó minden követelését teljesíti (ideértve minden díjat, költséget és a Maradványértéket), valamint köteles az előtörlesztésre irányadó díjat is az egyéb követelések teljesítésére nyitva álló határidőben megfizetni.

14.15 A Lízingszerződés felmondása esetén, annak megszűnésétől számított 20 naptári napon belül a Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat a Lízingbeadó birtokába bocsátani, a Lízingszerződés megkötésének idején fennállt eredeti állapotban, kitakarított, (bentlakó személytől és ingóságoktól) kiürített, bármely elhelyezési, megtérítési vagy egyéb igény nélkül. Amennyiben a Lízingbevevő fenti kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy felel minden ebből fakadó kárért és költségért, és a Lízingbeadó jogosult a Lízingtárgyat birtokba venni, illetve erre vonatkozó jogi eljárást indítani. A Lízingbeadó a szerződés megszűnését követően jogosult a lízingbeadás tényét a Lízingtárgy tulajdoni lapjáról töröltetni, ennek elmaradásából eredő károkért a Lízingbeadó kizárólag akkor felel, ha a lízingbeadás tényének törlésére okot adó körülmény áll fenn és a Lízingbevevő a Lízingbeadót felszólította a törlésre legalább 15 napos határidővel, amely eredménytelenül telt el.

14.16 A Lízingszerződés felmondása esetén, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgyon tulajdont nem szerez, eltérő megállapodás hiányában, a Lízingbeadó a Lízingtárgyat nyilvánosan, meghirdetéssel értékesíti ingatlanközvetítő cég megbízása útján. A Felek kifejezetten elfogadják, hogy a Lízingtárgy fenti értékesítését az adott piacon szokásos módú értékesítésnek tekintik.

14.17 A Lízingbeadó a Lízingtárgy értékesítési szándékáról az értékesítés időpontját megelőzően legalább 10 nappal értesíti a Lízingbevevőt, valamint a Lízingszerződés teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket, és azokat, akiknek a Lízingtárgyra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, és azokat, akik a Lízingbeadó felé hitelesen igazolták az értesítést megelőzően, hogy a Lízingtárgyat terhelő joguk áll fenn. Az előzetes értesítésben megjelölésre kerül a Lízingbeadó, a Lízingbevevő személye, a Lízingtárgy, a Tartozás teljes (ideértve a járulékokat, díjakat és költségeket) összege, a felmondás indoka és a szerződés megszűnésének, valamint felmondásának napja, az értékesítés módja, helye, időpontja, amely után az értékesítésre sor kerül.

14. 18 A Lízingbeadó a gazdasági észszerűség keretein belül dönthet arról, hogy a Lízingtárgyat eredeti állapotában vagy felújítási munkálatok elvégzését követően értékesíti, amelynek költsége a Tartozást növeli.

14.19 Az értékesítést megelőzően a Lízingbeadó értékbecslést készítő szakértő céggel megállapíttatja a Lízingtárgy piaci, forgalmi értékét (becsérték). A becsérték megállapításának költsége a Lízingbevevőt terheli.

14.20 A jelen ÁSZF 14.16 pontja szerinti ingatlanközvetítőt a Lízingbeadó jogosult kiválasztani, aki bármely, az ingatlan fekvése szerinti területen aktívan tevékenykedő ingatlanközvetítő lehet a Lízingbevevő saját választása szerint. A Lízingtárgy a becsértéken kerül meghirdetésre az ingatlanközvetítő gyakorlatával egyező módon, és a Lízingtárgy a becsérték legalább 70%-át elérő vételáron értékesíthető a meghirdetéstől számított első három hónapban. Ezen határidő eredménytelen eltelte esetén a Lízingtárgy a becsérték legalább 50%-át elérő összegért értékesíthető.

14.21 A Lízingbeadó a Lízingtárgy értékesítéséről a tulajdon átszállását követően haladéktalanul értesíti a Lízingbevevőt, és köteles vele elszámolni. A Lízingtárgy értékesítéséből, valamint a Biztosítéki szerződések érvényesítése során befolyt összegek csökkentik a Lízingbevevő Tartozását. Növeli a Lízingbevevő Tartozását a Lízingbeadó minden igazolt kára, költsége, amelyek a Lízingszerződés felmondásával kapcsolatban merültek fel, így különösen Lízingbeadó jogainak érvényesítésének, a szerződés felmondásának, a Lízingtárgy értékesítésének díjai, költségei, valamint a késedelmi kamat. Az elszámolásról a Lízingbeadó a Lízingtárgy értékesítését követő 3 munkanapon belül írásos értesítést küld a Lízingbevevő részére. Amennyiben az elszámolás alapján a Lízingbevevő teljes Tartozása nem került kiegyenlítésre úgy a Lízingbevevő, illetve amennyiben a Tartozás összegét meghaladja a befolyt összeg, úgy a Lízingbeadó köteles az elszámolás kézbesítésétől számított 30 napon belül megfizetni a különbözetet a másik Fél részére.

14.22 A Lízingszerződés megszűnik az alábbi lezárási események bekövetkezésével, külön nyilatkozat nélkül (de kizárólag abban az esetben, amennyiben az nem minősül szerződésszegésnek):

• a Lízingtárgyban helyre nem állítható kár következik be (azaz rendeltetésszerű használatra csak újraépítés után válik alkalmassá), amelynek megállapítását a Lízingtárgyat biztosító kárszakértő végzi, és a Lízingszerződés a Lízingbeadó értesítésével a kár bekövetkeztére visszamenőleges hatállyal zárul le;
• a Lízingbevevő írásban nyilatkozik, hogy a Lízingszerződés egyoldalú módosítását az Üzletszabályzat3.2. és 9.3. pontjaiban meghatározottak szerint nem fogadja el;
• a Lízingbevevő érdekkörén kívül eső okból a Lízingtárgy három hónapot meghaladóan használhatatlanná válik.

14.23 Amennyiben a Lízingszerződés lezárási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, úgy a Lízingbeadó értesíti a Lízingbevevőt a megszűnés napjára számított Teljes Tartozásáról, valamint felszólítja a Lízingbevevőt, hogy az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül egy összegben fizesse meg Tartozását. Az elszámolásra és a Lízingbevevő tulajdonszerzésére egyebekben a felmondásra a jelen ÁSZF 14.13. pontjában irányadó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Lízingbevevő tulajdonszerzése esetén a Lízingbeadó előtörlesztésnek megfelelő díjat nem számít fel.

14.24 A Lízingbeadó a Lízingbevevőre engedményezheti a biztosítóval szemben fennálló követelését a Lízingbevevő Tartozását meghaladó részében. Az engedményezésről a Lízingbeadó köteles a biztosítót értesíteni, és a Lízingbevevő az engedményezett követelésrészt maga köteles közvetlenül érvényesíteni. A jelen pont szerinti engedményezés nincs hatással a Lízingbeadónak Lízingbevevő felé fennálló követeléseire, így különösen nincs halasztó hatálya.

14.25 A Lízingbeadó beszámíthatja a Lízingbevevő bármely esedékes fizetési kötelezettségét, amely a Lízingszerződés alapján a Lízingbeadó felé áll fenn, függetlenül annak jogcímétől.

14.26 A Lízingbeadó a rendes üzletmenetének megfelelő szabályok alapján tartja nyilván a Lízingbevevő Tartozását. Felek a Tartozás összege, illetve a Lízingszerződés alapján Lízingbevevő Lízingbeadóval szemben fennálló mindenkori fizetési kötelezettségei (azok tárgya, összege, jogcíme, keletkezése, esedékessége) tekintetében a Lízingbeadó könyveit és nyilvántartásait tekintik irányadónak, kivéve, ha jogerős bírósági határozat ettől eltérően nem rendelkezik. A Felek kifejezetten elfogadják a Lízingbeadó könyvei, nyilvántartásai alapján készült közokiratba foglalt ténytanúsítványt. Ennek megfelelően végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén, a végrehajtás alapjául szolgáló mindenkor fennálló követelést a fentiek szerinti ténytanúsítvány hitelesen igazolja, amely elfogadására a Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kötelezi magát. Lízingbevevő kifejezetten elfogadja, hogy az erre megbízott közjegyző vagy közjegyző-helyettes a Lízingbeadó bármely Lízingbevevővel szembeni követelése mértékét megállapítsa azt tanúsítványba foglaltan a Lízingbeadó könyveibe, nyilvántartásába történő betekintés útján.

15. Lízingtárgy visszaadása

15.1 Amennyiben a Lízingszerződés megszűnik, és a Lízingtárgyon a Lízingszerződés alapján a Lízingbevevő nem szerzett tulajdont, úgy megszűnik a Lízingbevevő birtoklási, használati és hasznosítási joga a Lízingtárgyon.

15.2 A Lízingbevevő köteles a Lízingtárgyat a Lízingszerződés megszűnésétől számított 8 napon, de legfeljebb az erre jogszabályban kógensen meghatározott határidőn, belül a Lízingtárgyat sértetlen, eredeti állapotának és rendeltetésének megfelelő jó műszaki, kitakarított, kiürített állapotban, nem lakottan kell átadni a Lízingbeadó vagy megbízottja részére. A Lízingbevevő köteles minden karbantartási, javítási és pótlási kötelezettségét teljesíteni mindaddig, ameddig a Lízingbeadó birtokba nem kerül.

15.3 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgyat a fenti 15.2. pontban előírt határidőn belül nem adja át, úgy a Lízingbeadó írásban tértivényes levélben felszólítja a Lízingbevevőt a Lízingtárgy átadására a levél kézhezvételétől számított 8 napon belül, és figyelmezteti az átadás elmaradása miatti jogkövetkezményekre, így arra, hogy végrehajtási eljárást, vagy egyéb, jogszabályokban meghatározott eljárásokat kezdeményezhet a Lízingtárgy kiürítése és visszaadása érdekében.

15.4 A Lízingbevevő köteles megtéríteni minden olyan kárt, költséget, amely a Lízingtárgy nem rendeltetésszerű eredeti állapotban történő visszaadása, vagy a fedezet értékének csökkenése miatt a Lízingbeadó által a Lízingtárgyon elvégzett javítással, felújítással vagy pótlással kapcsolatban, vagy a visszaadás késedelme miatt merül fel.

15.5 Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingtárgyat a felszólítást követően az abban meghatározott határidőn belül nem adja át, úgy felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy a Lízingtárgyat felnyissa, az abban található ingóságokat elszállíttassa és azokat az ÁSZF 15.11. pontjának megfelelően kezelje, értékesítse és/vagy megsemmisítse.

15.6 Amennyiben a Lízingszerződés úgy szűnik meg, hogy a Lízingtárgy tulajdonjogát a Lízingbevevő nem szerzi meg, úgy köteles azt könyveiből a megszűnés napjával kivezetni.

15.7 Lízingbeadó a Lízingtárgy birtokába történő visszakerülésével jogosult a Lízingtárgy birtoklására, haszonsítására és az azzal való rendelkezésre.

15.8 A Lízingszerződés megszűnésétől a Lízingtárgy Lízingbeadónak történő birtokba adásának napjáig a Lízingbevevő köteles a Lízingszerződésben meghatározott lízingdíj ÁFA-val növelt összegének megfizetésére használati díj jogcímén. A Lízingtárgy birtokának átadására nyitva álló, a Lízingszerződés megszűnését követő 8 napos határidőt követően, illetve, ha kógens jogszabály ennél hosszabb kötelező határidőt állapít meg a kiürítésre, akkor attól a naptól a Lízingtárgy Lízingbeadónak történő birtokba adásának napjáig a Lízingbevevő köteles a Lízingszerződésben meghatározott lízingdíj ÁFA-val növelt összegének kétszeresének megfizetésére használati díj jogcímén. A Lízingbevevő a Lízingszerződés megszűnése napjától köteles továbbá a lízingtárggyal kapcsolatos üzemeltetési költségeket megtéríteni, így különösen a közüzemi számlákat kifizetni.

15.9 Felek rögzítik, hogy a Lízingtárgy értékesítési költségébe beleszámít minden a Lízingbeadónál a lízingtárggyal kapcsolatos a Lízingtárgy birtokba bocsátásától az értékesítéséig (ideértve a bérbeadást, tulajdonjog átruházást, lízingbeadást) felmerült költség, így különösen a Lízingtárgy állagmegóvására, őrzésére, felújítására fordított költségeket, az értékesítés költségeit (ideértve értékbecslést, jutalékokat, postaköltséget, hirdetési költségeket, jogi költségeket), és a Lízingtárgy visszaadásával járó költségeket.

15.10 A Lízingbeadó nem köteles a Lízingbevevőnek vagy bármely más Lízingtárgyban bent lakó személynek elhelyezést, cserelakást biztosítani, akkor sem, ha az esetleges lakáshasználó lakhatás nélkül maradna. A Lízingbevevő ezt kifejezetten tudomásul veszi és elfogadja. A Lízingbevevő meghatalmazza a Lízingbeadót, hogy azon személyeket, akiknek lakcíme, tartózkodási helye a Lízingtárgyra van bejelentve a Lízingtárgyból kijelentse, állandó, ideiglenes lakcímüket, tartózkodási helyüket töröltesse.

15.11 A Lízingbevevő a Lízingtárgyba bevitt ingóságokat a saját költségén köteles elszállíttatni a Lízingtárgyban való károkozás nélkül, illetve amennyiben ilyen keletkezik, akkor köteles az elszállítással okozott károkat helyreállítani, azok költségét megtéríteni. Amennyiben a Lízingbevevő fenti kötelezettségét elmulasztaná, úgy a Lízingbeadó jogosult ezeket a Lízingbevevő költségére elszállíttatni, és köteles azokat 60 napig őrizni szintén a Lízingbevevő költségére. Amennyiben az őrzési idő alatt a Lízingbevevő az ingóságokat saját költségén nem szállíttatja el, úgy a Lízingbeadó jogosult azokat értékesíteni, vagy ha az értékesítés költségei a Lízingbeadó saját döntése alapján a várható bevételeket meghaladják, úgy jogosult azokat megsemmisíteni, illetve hulladékként való kezeléséről gondoskodni. Az ingóságok értékesítésének költségei a Lízingbevevőt terhelik, és az értékesítésből befolyt összeget a Lízingbeadó a Lízingbevevővel szemben bármilyen fennálló követelésébe beszámíthatja, illetve amennyiben az értékesítésből befolyt összeg meghaladná a Lízingbevevő Tartozását, úgy a különbözetet a Lízingbeadó a Lízingbevevőnek kifizeti. A Lízingbeadó a jelen pont szerinti értékesítésből befolyt összegekről és ezzel kapcsolatos kiadásokról a Lízingbevevővel az őrzés megszűnését, azaz az ingóságok értekesítését vagy megsemmisítését, követő 15 napon belül elszámol.

2. sz. melléklet Zárt- és Nyíltvégű Pénzügyi Gépjárműlízing Általános Szerződés Feltelei

1. A Lízingszerződés hatálya, a lízing Futamideje

2. ÁSZF rendeltetése

2.1. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) az Element Investments Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (továbbiakban: Lízingbeadó) és a Lízingbevevő, a Biztosítéknyújtó, valamint az Egyéb Személyek között létrejövő pénzügyi lízingszerződés (továbbiakban: Lízingszerződés), biztosítéki szerződés és ezek kapcsán létrejövő egyéb jogviszonyok általános feltételeit tartalmazza.

2.2 A Lízingbeadó és a Lízingbevevő között létrejött lízingszerződésben nem szabályozott kérdésekben az ÁSZF és az Üzletszabályzat rendelkezései az irányadóak. A lízingszerződés és az ÁSZF ellentmondása esetén a lízingszerződés irányadó. Az ÁSZF és az Üzletszabályzat ellentmondása esetén az ÁSZF szabályai az irányadóak.

2.3. A Lízingszerződés hatálya a jelen ÁSZF 7. pontjában meghatározott napon szűnik meg.

2.4. A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a lízing Futamidejének kezdete nem minden esetben egyezik meg a Lízingszerződés hatálybalépésének időpontjával. A Lízingbevevő kamatfizetésének kezdő időpontja (Futamidő kezdete) az eladói számla szerinti „Teljesítés időpontja” (a Lízingtárgy birtokba vételének napja). Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingtárgy Lízingbevevő általi birtokbavételét megelőzően az eladói számla alapján fizetést teljesít, a Lízingbeadó jogosult az eladói számla kifizetésének napját tekinteni a Futamidő kezdetének. A lízing Futamidejének a vége megegyezik a Lízingszerződés hatályának megszűnésével.

3. A lízingtárgy tulajdonjoga

3.1 A lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingszerződés teljes Futamideje alatt a Lízingbeadót illeti meg. Amennyiben a Lízingszerződés megkötését követően a Lízingbeadó nem szerzi meg a Lízingtárgy tulajdonjogát, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni, ha a tulajdonjog meg nem szerzése a Lízingbevevőnek felróható okból következett be és a felek a 11. fejezet szerint elszámolnak egymással.

3.2 A lízingtárgyat a Lízingbevevő tartja nyilván könyveiben, és a lízingtárgy amortizációját a Lízingbevevő számolja el.

3.3 A Lízingbevevő hozzájárul, hogy a Lízingbeadó a lízingbeadás tényét és a Lízingbevevő személyét a jogszabályok előírásai szerint a megfelelő nyilvántartásokba (így különösen a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, valamint a járműnyilvántartásba) bejegyezze, illetve bejegyeztesse. A Lízingbevevő megtesz minden tőle elvárhatót a nyilvántartásba vétel érdekében.

3.4 A gépjármű átvételét megelőzően a Lízingbevevő a Lízingbeadó által részére kiállított Okmányirodai kérelem alapján – saját költségén – eljár az illetékes hatóságnál a gépjármű forgalmi engedélyére és törzskönyvére vonatkozó előírt hatósági bejegyzések és hatósági regisztrációk elvégeztetése, illetve a szükséges okmányok illetékes hatóságok általi kiállítása és beszerzése ügyében. A törzskönyv a teljes Futamidő során a Lízingbeadó birtokában marad. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, a Lízingszerződésben meghatározott Futamidő végén az utolsó lízingdíj részlet megfizetésével, minden további jogcselekmény nélkül megszerzi a gépjármű tulajdonjogát (zárt végű pénzügyi lízing), vagy a maradványérték megfizetése esetén ő vagy az általa kijelölt harmadik személy megszerezheti a gépjármű tulajdonjogát (nyílt végű pénzügyi lízing).

3.5 A gépjármű tulajdonjogának a Lízingbevevő által történő megszerzése esetén a Lízingbeadó biztosítja a Lízingbevevőnek tulajdonjogának törléséhez és az új törzskönyv kiadásához szükséges Lízingbeadói nyilatkozatokat, illetve megküldi a törzskönyvet a Lízingbevevő részére. A jelen pontban részletezett eljárások költsége a Lízingbevevőt terhelik.

4. A lízingdíj és egyéb fizetési kötelezettségek

4.1 Fizetési kötelezettségnek minősül minden, a gépjárművel és a Lízingszerződéssel összefüggésben felmerülő díj, költség, így különösen, de nem kizárólag a lízingdíj, a kezelési költség, a késedelmi kamatok, a gépjármű beszerzéséhez kapcsolódó közvetlen költségek, illetve a gépjárművel és a Lízingszerződéssel kapcsolatos bárminemű fizetési kötelezettség.

4.2 A fizetési ütemezés tartalmazza a havonta fizetendő lízingdíjakat, a lízingdíjak esedékességét (a továbbiakban: Törlesztési Terv).

4.3 A lízingdíjakat a Lízingbevevő köteles esedékességkor, a Lízingbeadó értesítése alapján a Lízingszerződésben és a jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint megfizetni. A lízingdíjak esedékességi időpontjait az eladói számla Lízingbeadó által történő kifizetésének vagy a lízingtárgy átadásátvételének és a Lízingbevevő általi átvételének időpontja (amelyik korábban bekövetkezik) határozza meg. A Lízingbevevő fizetési kötelezettsége azon a napon minősül teljesítettnek, amikor az átutalt összeg a Lízingbeadó bankszámláján jóváírásra kerül.

4.4 A Lízingbeadó 1 hónapos időközönként (felülvizsgálati periódus) vizsgálja felül az irányadó kamatláb értékét. Amennyiben a felülvizsgálatkori új irányadó kamatlábbal kalkulált érték a Lízingszerződés hatályba lépésének napjára meghatározott értéktől legalább 0,5 %-al eltér, akkor a Lízingbeadó jogosult a tényleges, teljes változásnak megfelelően módosítani a hátralévő lízingdíjakat. Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingszerződés hatályba lépését követő bármelyik felülvizsgálati időpontban már érvényesítette a jelen pont szerinti kamatmódosítási jogát, úgy az azt követő felülvizsgálatok alkalmával, ha az aktuális felülvizsgálatkori érték a legutolsó tényleges kamatmódosítás napjára meghatározott értéktől legalább 0,5 %-os mértékben eltér, akkor a Lízingbeadó jogosult a tényleges, teljes változásnak megfelelően módosítani a hátralévő lízingdíjakat. A lízingdíjak módosításakor a Lízingbeadó írásban köteles értesíteni a Lízingbevevőt új Törlesztési Terv megküldésével.

4.5 Amennyiben a Lízingbevevő bármely, a Lízingszerződésen alapuló fizetési kötelezettségének esedékességkor nem tesz eleget, a késedelem időtartamára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles a Lízingbeadó részére fizetni. A Lízingbeadó jogosult arra, hogy amennyiben a Lízingbevevőnek lejárt tartozása áll fenn a Lízingbeadó felé, akkor a Lízingbevevő következő, bármilyen jogcímű fizetését a Lízingbeadó először költségre, a késedelmi kamatra és azután az esedékes lízingdíjra számolja el. A jelen pontban meghatározott késedelmi kamaton felül a Lízingbeadót a késedelmesen vagy meg sem fizetett egyes havi lízingdíjak tekintetében illeti meg a Ptk. 6:155. § (2) bekezdése szerinti behajtási költségátalány.

4.6 A Lízingbevevő fizetési kötelezettségeit nem érinti, ha a Lízingbevevő a gépjárművet bármilyen, a Lízingbeadónak fel nem róható okból nem használja, vagy nem használhatja.

5. Az átadás-átvétel, üzembe helyezés

5.1 Az Eladóval a Lízingbeadó megköti az Adásvételi Szerződést.

5.2 A gépjármű tulajdonságait – így különösen a gépjármű gyártmányát, típusát, felszereltségét, vételárát és egyéb feltételeit – kizárólag a Lízingbevevő határozza meg.

5.3 A gépjármű – a Felek eltérő írásos megállapodásának hiányában – közvetlenül a Lízingbevevőnek kerül átadásra. A Lízingbevevő mindezek elmaradására a gépjármű átadás-átvételét követően nem hivatkozhat.

5.4 A Lízingbevevő a gépjármű átadás-átvételéről, illetve üzembe helyezéséről köteles a Lízingbeadó által rendelkezésére bocsátott minta szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyvet felvenni, és azt maga aláírni. A Lízingbevevő köteles az átadás-átvételi jegyzőkönyv egy eredeti példányát, valamint a forgalmi engedély másolatát a Lízingbeadónak vagy a Lízingszerződést a Lízingbeadó nevében aláíró személynek haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül eljuttatni.

5.5 Az átadás-átvétellel, valamint a gépjármű átíratásával, üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan költség és díj, amelyet az Adásvételi szerződés alapján nem az Eladó visel, a Lízingbevevőt terheli.

5.6 Az átadás-átvételi, illetve az üzembe helyezési eljárás során felmerült és a jegyzőkönyv aláírását gátló körülményeket és hiányosságokat a Lízingbevevő haladéktalanul köteles a Lízingbeadóval és az Eladóval írásban közölni, valamint a gépjármű Adásvételi Szerződés szerinti – szerződésszerű – átadásával kapcsolatos minden intézkedést az Eladóval szemben megtenni. Mindezen kötelezettségek elmaradásából eredő valamennyi kárért a Lízingbevevő felel.

5.7 A Lízingbeadó oly módon felel az Eladó nem szerződésszerű teljesítéséért, a Szállító késedelméért, nem teljesítéséért, a teljesítés lehetetlenné válásáért, valamint hibás teljesítéséért, így különösen, de nem kizárólagosan a gépjármű származásában, műszaki állapotában, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságában rejlő, vagy bármely más hibájáért, hogy

• egyrészt az Eladó késedelmes teljesítése, hibás teljesítése, vagy nem teljesítése esetére a Lízingbevevőre engedményezi azt a jogosultságot, hogy az Adásvételi Szerződésben rögzített feltételek szerint eljárhasson az Eladóval szemben,
• másrészt a későbbiekben érvényesítendő, a jelen ÁSZF 4.8. pontjában foglaltak szerinti jótállási és szavatossági jogok gyakorlásának jogát a Lízingbevevőre engedményezi.

5.8 A gépjárművel kapcsolatban felmerülő jótállási, szavatossági, és egyéb, a gépjármű használatával kapcsolatos igényeit a Lízingbevevő közvetlenül az Eladóval szemben jogosult és köteles érvényesíteni. A jog- és igényérvényesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítéséből eredő valamennyi – a Lízingbevevőt és/vagy a Lízingbeadót ért – kár a Lízingbevevőt terheli. A Lízingbevevő fenti jogának érvényesítése, illetve kötelezettsége teljesítése érdekében a Lízingbeadó a Lízingszerződéssel a Lízingbevevőre ruházza át az Adásvételi Szerződésen alapuló jelen pontban meghatározott és nevesített jogait, követeléseit – így különösen az Eladó bármely szerződésellenes magatartása miatti kártérítési, szavatossági, valamint jótálláson, illetve termékfelelősségen alapuló jogait, mint kifejezetten bizonytalan követeléseket – kivéve a tulajdonjogot, illetve a gépjárműért fizetett vételár (vételárelőleg) esetleges visszatérítésének igénylését. A Lízingbevevő az Eladóval szemben fennálló jelen pont szerint megszerzett jogait az Eladó felé a Lízingszerződéssel igazolja. Az engedményezett szavatossági és jótállási jogok körében a Lízingbevevő a kijavítás és kicserélés iránti igényét közvetlenül az Eladóval szemben érvényesítheti.

5.9 A Lízingbevevőnek az Eladó teljesítésével kapcsolatos bármely kifogása a Lízingszerződést, az abból eredő jogokat és nem érinti, kivéve, ha a Lízingszerződés kifejezetten másként rendelkezik.

6. A gépjármű üzemeltetése, használata, karbantartása; a kárveszély viselése

6.1 A Lízingbevevő a Lízingszerződés időtartama alatt – a jelen pontban foglalt kivételtől eltekintve – kizárólagos joggal jogosult birtokolni és használni a gépjárművet anélkül, hogy a Lízingszerződésen alapuló jogait a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyre átruházná. Amennyiben a gépjárműre vonatkozó biztosítási szerződés (lásd6. fejezet) bárminemű korlátozó rendelkezést tartalmaz a gépjármű használatával összefüggésben, például, de nem kizárólag, a használat földrajzi területének, vagy a használat módjának vonatkozásában, úgy a Lízingbevevő köteles e korlátok között használni a gépjárművet.

6.2 Amennyiben a Lízingbevevő bármely fizetési kötelezettségével 30 (harminc) naptári napot meghaladóan késedelembe esik, a Lízingbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő x nap eredménytelen elteltével megszűnik a gépjármű birtoklására, használatára és hasznosítására vonatkozó jogosultsága. Ebben az esetben a Lízingbevevő vagy meghatalmazottja haladéktalanul köteles a gépjárművet a Lízingbeadó birtokába adni és a saját költségén és veszélyére a Lízingbeadó által meghatározott helyre szállítani, ahol a Lízingbeadó megbízottja a Lízingbevevő veszélyére és költségviselése mellett tárolja. Amennyiben a Lízingbevevő nem tesz eleget a jelen bekezdésben meghatározott kötelezettségének, úgy azt a Lízingbeadó vagy meghatalmazottja a Lízingbevevő költségén és kárveszélyviselése mellett jogosult megtenni.

6.3 Amennyiben a Lízingbevevő a gépjármű birtokából történő kikerülését követő 30 (harminc) naptári napon belül eleget tesz valamennyi esedékes és lejárt fizetési kötelezettségének (ideértve a szállítással, tárolással, őrzéssel kapcsolatos költségeket, illetve a birtoklási jogának átmeneti megszűnésének ideje alatt esedékes fizetési kötelezettségeket is) a Lízingbeadó hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbevevő részére a tárolást végző személy a gépjárművet kiadja. Amennyiben a Lízingbevevő ezen időtartamon belül sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a Lízingbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a Lízingszerződést, és a jelen ÁSZF vonatkozó szabályai szerint járhat el.

6.4 A Lízingbevevő a gépjárművet saját költségén és kockázatára üzemelteti, gondoskodik annak rendeltetésszerű működéséről, és fizeti a gépjármű birtoklásával, használatával, üzemeltetésével és fenntartásával járó valamennyi költséget, ideértve az ezekkel kapcsolatban felmerülő összes közterhet is. A Lízingbevevő köteles gondoskodni a gépjármű kezelési utasításában és/vagy az Adásvételi Szerződésben foglaltak betartásáról, és a szükséges vagyonvédelmi intézkedések megtételéről.

6.5 A Lízingbevevő köteles a gépjármű szükséges műszaki felülvizsgálatát a gyártó által meghatározott feltételek szerint, illetve a gépjármű egyéb rendszeres karbantartását (állagmegóvását) és az esetleges meghibásodások kijavítását a szervizkönyvben feltüntetett vagy a gyártó hivatalos képviselete ilyen irányú engedélyével rendelkező szervizek valamelyikében saját költségén elvégeztetni. A Lízingbevevő köteles a gépjármű karbantartásával és állagmegóvásával összefüggő valamennyi költséget viselni és a kapcsolódó számlákat saját nevére kiállíttatni.

6.6 Amennyiben a Lízingbevevő karbantartási, illetve javítási kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, úgy a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő költségén a karbantartásokat, illetve a javíttatásokat elvégeztetni, és ezen költségeket a Lízingbevevő által befizetett összegek terhére érvényesíteni.

6.7 A Lízingbeadó bármikor jogosult a gépjármű állapotának és használatának ellenőrzésére. A Lízingbevevő a gépjárművel, illetve annak használatával kapcsolatban a Lízingbeadó kérésére köteles adatokat szolgáltatni. Amennyiben az ellenőrzés hiányosságokat tár fel, a Lízingbevevő köteles a hiányosságot megszüntetni, így különösen, de nem kizárólagosan a hibát saját költségén haladéktalanul kijavítani, illetve a gépjármű rendeltetésellenes, vagy nem a Lízingszerződésnek megfelelő használatát megszüntetni, és köteles továbbá a Lízingbeadót a hiányosságból eredően esetlegesen ért károkat haladéktalanul megtéríteni.

6.8 A Lízingbevevő a Lízingszerződés időtartama alatt vétkességére tekintet nélkül viseli a gépjárművel összefüggésben a kárveszélyt, amely kiterjed a gépjármű által okozott, és a gépjárműben felmerült valamennyi kárra. A Lízingbevevő így felel különösen, de nem kizárólag

• a külső okból származó, harmadik személynek felróható és saját érdekkörben felmerült okból eredő
• dologi és következményi károkért,
• a gépjármű bármely okból történő teljes, vagy részleges meghibásodásáért, megrongálódásáért,
• megsemmisüléséért,
• a gépjármű által okozott, vagy működésével kapcsolatban bekövetkezett minden kárért és
• balesetért,
• a gépjármű nem rendeltetésszerű használatából, nem megfelelő karbantartásából, az
• engedményezett jogok gyakorlásának elmulasztásából eredő károkért,
• a harmadik személynek, illetve a harmadik személyek által okozott károkért,
• a gépjármű üzemeltetőjeként a veszélyes üzem működéséből származó károkért.

A gépjárművel kapcsolatos kárveszély akkor száll át a Lízingbevevőre, amikor a kárveszély az Adásvételi Szerződés alapján a Lízingbeadóra szállna.

6.9 Amennyiben a lízing Futamideje alatt a gépjárműre harmadik személy pert kezdeményezne, végrehajtást vezetne, zár alá venné, forgalmi engedélyét bevonná, vagy a Lízingbeadó jogait bármely más módon sértené, illetve veszélyeztetné, úgy a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadót erről haladéktalanul értesíteni, s a veszély elhárítására saját költségén minden tőle elvárhatót megtenni.

7. A gépjármű biztosítása

7.1 A Lízingbevevő köteles a gépjárművet a Lízingszerződés teljes időtartamára saját költségén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet alá vonni, valamint CASCO biztosítást kötni és az így megkötött biztosítási szerződéseket (a továbbiakban: Biztosítás) a Lízingszerződés teljes időtartama alatt hatályban tartani.

7.2 A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a gépjárműre bármely okból eredően (különösen, de nem kizárólagosan nemfizetés miatt) nem rendelkezik érvényes Kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással és casco biztosítással, a gépjárművel kapcsolatos minden olyan kárt viselni köteles, amely a biztosítás hiánya miatt felmerül, továbbá a Lízingbeadó felé is kártérítési kötelezettséggel tartozik a Lízingszerződés alapján fennálló tartozásai erejéig.

7.3 A Biztosítással kapcsolatos téves, pontatlan adatszolgáltatásból származó minden következmény a Lízingbevevőt terheli.

7.4 A Biztosítással kapcsolatos összes költség kizárólag a Lízingbevevőt terhelik. Amennyiben a biztosítási díjat a Lízingbeadó – a Lízingbevevőnek felróható okból – a Lízingbevevő helyett fizeti meg (különösen, de nem kizárólag a Lízingbevevő késedelmes díjfizetése esetén), úgy a Lízingbevevő köteles a biztosítási díjat haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 3 (három) munkanapon belül a Lízingbeadó részére megfizetni.

7.5 A gépjárművel összefüggő káresemény (a továbbiakban: Káresemény) bekövetkezése esetén a Lízingbevevő a Káreseményről köteles haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül tájékoztatni a biztosítót (kárbejelentés), a biztosítási szerződésben meghatározott módon eljárni, gondoskodni a kárfelmérésről. A Lízingbevevő a Biztosítással kapcsolatos eljárásban – ide nem értve a kárbejelentés és a kárfelmérés eseteit – a Lízingbeadó külön írásbeli felhatalmazása alapján köteles intézkedni, de egyebekben is köteles mindent haladéktalanul megtenni a Lízingbeadó érdekeinek érvényesítése érdekében. A Biztosítással összefüggő bárminemű, így különösen a biztosító kártérítésével kapcsolatos vita esetén – mind a peren kívüli eljárások, egyezségek, mind a peres eljárások során – a Lízingbevevő jogosult és köteles eljárni.

7.6 Amennyiben a Káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést felmondani, és a jelen szerződés 11.. fejezetében foglaltak szerint eljárni.

7.7 A Káresemény miatt a Lízingbevevő a Lízingbeadóval szemben semminemű követelést nem támaszthat, a Káresemény következtében – így különösen a Biztosítással kapcsolatos eljárással összefüggésben – felmerülő minden költség, hátrány és felelősség a Lízingbevevőt terheli.

7.8 A Biztosítás alapján járó kártérítés jogosultja a Lízingbeadó.

7.9 A gépjármű javításának időtartama alatt, illetve totál-, és lopáskárok esetén a 11.. fejezetben meghatározott elszámolás elkészítéséig a Lízingbevevő köteles a Lízingszerződésben megállapított fizetési kötelezettségeinek esedékességkor és maradéktalanul eleget tenni.

7.10 Amennyiben a biztosító a Káresemény során bekövetkezett károsodás mértékét a Biztosítás alapján helyreállíthatónak minősíti, úgy a Lízingbevevő köteles a gépjármű javíttatásáról, ennek megtörténtéig az állag megóvásáról, haladéktalanul gondoskodni. Helyreállítható (javítható) kár bekövetkezése esetén, amennyiben a Káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító kockázatviselése nem áll fenn, a Lízingbevevő köteles a gépjárművet saját költségén helyreállíttatni (javíttatni) azzal, hogy a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést felmondani, és a jelen szerződés 11.. fejezetében foglaltak szerint eljárni. (Ez utóbbi rendelkezés irányadó a biztosító kockázatviselésével nem fedezett totálkár esetén is.)

7.11 Amennyiben a Lízingbevevőnek a Lízingbeadó felé a biztosító által történő kárkifizetés napjáig lejárt tartozása nem áll fenn, és a gépjármű fentiek szerinti helyreállításának megtörténtét a Lízingbevevő, vagy a szerviz hitelt érdemlően igazolta, a Lízingbeadó – kizárólag az adott esetre vonatkozóan – kárkedvezményezettségéről a Lízingbevevő javára lemond.

7.12 Amennyiben a Lízingbevevőnek a Lízingbeadó felé lejárt tartozása áll fenn, a Lízingbeadó jogosult követelését a kártérítés összegébe beszámítani, amely esetben a Lízingbevevő részben vagy egészben saját költségén köteles a gépjármű helyreállításáról gondoskodni.

7.13 A Lízingbeadó a részére folyósított kártérítési összeget a Lízingbevevő részére átadja, amennyiben a Lízingbevevő a kárt rendezte, és nincs a Lízingszerződésből eredő, esedékessé vált és ki nem fizetett tartozása.

7.14 Amennyiben a biztosító a Káresemény során bekövetkezett károsodás mértékét a Biztosítás alapján totálkárnak minősíti, úgy a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó haladéktalan írásbeli tájékoztatása mellett a roncsot egy, a Lízingbeadó által megjelölt szervizbe szállítani. A roncs értékesítése a Lízingbevevő kötelezettsége; az értékesítésből befolyó összeg a Lízingbeadót illeti meg. A biztosító által megállapított és a Lízingbevevő által is elfogadott roncsérték és kártérítési összeg figyelembevételével a Lízingbeadó a jelen szerződés 11.. fejezete alapján elszámolást készít. Amennyiben a Lízingbevevő a roncs értékesítéséről a biztosító szemléjét követő 15 (tizenöt) naptári napon belül nem intézkedik, úgy a Lízingbeadó – az értékesítést saját hatáskörébe vonva – a roncsot eladhatja, és az eladás során felmerült költségeinek megtérítését a Lízingbevevőtől – a 11.. fejezet alapján készített elszámolás során – követelheti.

7.15 Lopáskár esetén a Lízingbevevő köteles haladéktalanul, de legkésőbb a biztosítási szerződésben meghatározott határidőn belül feljelentést tenni, és a biztosító felé a kár bejelentéséről gondoskodni. A Lízingbevevő a feljelentés alapján készült rendőrségi jegyzőkönyv másolatát köteles haladéktalanul, de legkésőbb a kézhezvételtől számított 2 (két) munkanapon belül eljuttatni a Lízingbeadó részére. A feljelentés illetve a kárbejelentés elmulasztásáért, illetve az abból eredő valamennyi kárért a Lízingbevevő felelős.

7.16 Amennyiben a biztosító a kár kifizetését bármely, a Lízingbevevőnek felróható okból megtagadja, az ebből eredő minden következmény és felelősség a Lízingbevevőt terheli.

7.17 Amennyiben a gépjármű felkutatását célzó rendőrségi nyomozás eredménytelennek bizonyul, a Lízingbevevő köteles a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot a kézhezvételtől számított 2 (két) munkanapon belül a Lízingbeadónak és a biztosítónak megküldeni. A kárrendezés csak a nyomozást megszüntető határozat biztosító általi kézhezvételével lehetséges. Az elszámolás a11. fejezet szerint történik.

8. A Lízingszerződés megszűnése

8.1 A Lízingszerződés megszűnik

• a Lízingbevevő valamennyi fizetési és egyéb szerződéses kötelezettségének maradéktalan teljesítésével,
• a Lízingbeadó rendkívüli felmondásával,
• a Lízingbeadó és a Lízingbevevő közti közös megegyezéssel

Teljesítés:

Zárt végű pénzügyi lízing szerződés esetén:

A Lízingbevevő vagy az általa kijelölt, tulajdonszerzésre jogosult harmadik személy a Futamidő lejártával, az összes lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a Lízingszerződéssel összefüggésben minden egyéb, a Lízingbeadónak fizetendő összegek határidőben történő, maradéktalan megfizetése után, minden további jogcselekmény nélkül a lízingtárgy tulajdonjogát megszerzi.

Nyílt végű pénzügyi lízing szerződés esetén:

A Lízingbevevőnek joga van arra, hogy a Futamidő lejártával az összes lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, a Lízingszerződéssel összefüggésben a Lízingbeadónak fizetendő minden egyéb összegnek, valamint a Lízingszerződésben kikötött maradványértéknek a határidőben történő megfizetésével a lízingtárgyon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A Lízingbevevő erre vonatkozó döntésére, annak közlésére vonatkozó részlet-szabályokat az egyes Lízingszerződések szabályozzák.

Teljesítéssel történő megszűnést követő eljárás:

A Lízingszerződés teljesítéssel történő megszűnése esetén a tulajdonosváltás illetékes hatósághoz történő bejelentése és a vonatkozó nyilvántartáson történő átvezetés érdekében a Lízingbeadó egy Tulajdonjog átruházási szerződés elnevezésű dokumentumot küld a Lízingbevevőnek.

Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadó által 4 (négy) aláírt, eredeti példányban megküldött Tulajdonjog átruházási szerződés 2 (kettő) cégszerűen aláírt, eredeti példányát köteles visszaküldeni a Lízingbeadónak, annak kézhezvételét követő 8 (nyolc) naptári napon belül. Lízingbevevő tudomásul veszi továbbá, hogy a lízingtárgy tulajdonjogában bekövetkezett változást, annak a vonatkozó nyilvántartáson történő átvezetése érdekében mind a Lízingbeadónak, mind pedig a Lízingbevevőnek a Tulajdonjog átruházási szerződés benyújtásával be kell jelentenie az illetékes hatóságnál.

Amennyiben a Lízingbevevő határidőben nem küldi vissza a Tulajdonjog átruházási szerződés 2 (kettő) cégszerűen aláírt, eredeti példányát a Lízingbeadónak, úgy a Lízingbeadó egyoldalú nyilatkozatban tájékoztatja a hatóságot a lízingtárgy tekintetében bekövetkezett tulajdonosváltozásról.

Lízingbevevő kifejezetten tudomásul veszi, hogy a tulajdonosváltozás kétoldalú bejelentésének elmaradásából eredő minden jogkövetkezmény tekintetében a Lízingbevevőt terheli a felelősség.

Felmondás

8.2 A Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésből eredő valamely kötelezettségét nem, vagy nem maradéktalanul teljesíti, így különösen, de nem kizárólagosan, ha

• a Lízingbevevő bármely fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 (harminc) naptári napot meghaladóan késedelembe esik,
• a Szállító által átvételre szerződésszerűen felajánlott gépjármű átvételét a Lízingbevevő megtagadja,
• a kötelező felelősségbiztosítás a Lízingszerződés hatálya alatt bármilyen okból megszűnik, illetve a
• a Lízingbevevő a gépjárművet nem rendeltetésszerűen használja, vagy a Lízingbeadó előzetes írásbeli engedélye nélkül harmadik személynek használatba adja, átadja, illetve bármilyen jogcímen megterheli,
• a Lízingbevevő a gépjárművel kapcsolatos karbantartási, állagmegóvási, javítási és javíttatási kötelezettségének nem tesz eleget,
• a Lízingbevevő a jelen ÁSZF 5.7. pontja szerinti ellenőrzést akadályozza, vagy a Lízingbevevő hibájából az ellenőrzés meghiúsul,
• a kötelezően gyakorlandó jogaival a Lízingbevevő nem él, vagy azok gyakorlásával késedelmeskedik,a) a gépjármű – a Lízingbeadónak fel nem róható ok miatt – megrongálódott, megsemmisült, vagy működésképtelenné vált, és kijavítása, eredeti állapotba történő visszaállítása nem történt meg, vagy lopáskár következett be,

  b) a gépjárművet bizonyíthatóan bűncselekmény elkövetésére használják és/vagy ilyen cselekménnyel összefüggésben a hatóság azt lefoglalja.

• bármely egyéb, a Lízingszerződésben vagy a jelen ÁSZF-ben meghatározott olyan esetben, amelyre az adott rendelkezés rendkívüli felmondást ír elő vagy tesz lehetővé.

8.3 A Lízingszerződés felmondása esetén a Lízingbevevő Lízingszerződés alapján fennálló valamennyi tartozása azonnal és egy összegben esedékessé válik.

8.4 A Lízingbeadó a felmondásról írásban, a felmondás indoklásával és az esedékessé vált összeg megjelölésével értesíti a Lízingbevevőt. A Lízingbevevő az esedékessé vált összeget a tájékoztatás kézhezvételétől számított legkésőbb 30 (harminc) naptári napon belül köteles megfizetni a Lízingbeadónak.

8.5 Amennyiben a Lízingbevevő a fenti 30 (harminc) naptári napos határidőn belül a Lízingbeadónak megfizeti az esedékessé vált összeget, úgy zártvégű pénzügyi lízing esetén megszerzi a gépjármű tulajdonjogát, nyíltvégű pénzügyi lízing esetén pedig akkor szerezhet tulajdont, ha erre vonatkozó nyilatkozatát a Lízingbeadóval közli, és megfizeti minden esedékes tartozását, ideértve a Maradványértéket is. Fentiek nem vonatkoznak a lopáskár esetére.

8.6 Amennyiben a Lízingbevevő a 30 (harminc) naptári napos határidőn belül nem fizeti meg az esedékessé vált összeget, úgy a Lízingbevevőnek megszűnik a gépjárműre vonatkozó birtoklási és használati joga, a Lízingbeadó a gépjárművet a rendőrség útján kivonathatja a forgalomból, és a Lízingbevevő köteles saját költségén és felelősségére a gépjárművet a Lízingbeadó által megjelölt időpontban a Lízingbeadó által megjelölt helyre szállítani, vagy azt a Lízingbeadó igazolt megbízottjának a tartozékokkal és a gépjárműre vonatkozó valamennyi dokumentummal együtt átadni. Amennyiben a Lízingbevevő ezen kötelezettségét nem teljesíti, a Lízingbeadó jogosult a Lízingbevevő költségére a gépjárművet visszavenni, amelyet a Lízingbevevő nem akadályozhat.

8.7 A Lízingszerződés felmondását követően a Lízingbeadó a visszavett gépjárművet belátása szerinti módon értékesíti, és az értékesítés költségeit (különösen, de nem kizárólagosan szállítás, tárolás, őrzés, műszaki értékbecslés, értékesítési jutalék) a

8.8 Amennyiben a Lízingszerződést a Lízingbeadó azért mondja fel azonnali hatállyal, mert a gépjármű megsemmisült, vagy a káreseményt követően a biztosító gazdasági totálkárt állapít meg, vagy a gépjárművet ellopták (lopáskár), a Lízingbeadó nem köteles a gépjárművet másikkal helyettesíteni, és amennyiben a Lízingbeadónak a jelen szerződés11. fejezete szerinti elszámolás szerinti követelése a biztosítási kárrendezésből nem térül meg, úgy a fennmaradó részt a Lízingbevevő köteles megfizetni a Lízingbeadó részére.

Közös megegyezés

8.9 A Lízingbeadó és a Lízingbevevő a Lízingszerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, amely esetben a közös megegyezésben foglaltak szerint járnak el.

9. Előtörlesztés

9.1 A Lízingbevevő a Futamidő során kérheti a Törlesztési Terv szerint fennálló tartozásainak teljes vagy részleges előtörlesztését. A Lízingbevevő előtörlesztési jogával kizárólag a Törlesztési Tervben meghatározott esedékességi időpontokban élhet. A Lízingbevevő az előtörlesztés iránti írásbeli kérelmét (a továbbiakban: Kérelem) az esedékesség időpontja előtt legalább 30 (harminc) naptári nappal köteles benyújtani. A Kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződésből eredő valamennyi lejárt fizetési kötelezettségének – beleértve a késedelmi kamat fizetési, behajtási költségátalány, változó kamatozás esetén a kamatkülönbözet fizetési kötelezettségét is – maradéktalanul eleget tett.

9.2 A Lízingbeadó a Kérelem kézhezvételét követően értesítő levélben (a továbbiakban: Értesítés) tájékoztatja a Lízingbevevőt a következő esedékességkor megfizetendő összegről. Ezt követően a Lízingbevevő köteles egy összegben legkésőbb az Értesítésben megjelölt időpontig megfizetni az Értesítésben meghatározott lízingdíj (tőke- és kamat-) összegét, valamint – kezelési költségként – a lízingjogviszony során felmerülő egyes költségeket és díjakat tartalmazó hirdetményben (a továbbiakban: Hirdetmény) megjelölt összegben.

9.3 Amennyiben a Lízingbevevő az Értesítés szerinti kötelezettségeit az esedékességi időpontig nem teljesíti, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést felmondani.

10. Egyéb átütemezés

10.1 A Lízingbevevő a jelen ÁSZF 8.1.pontjában tárgyalt előtörlesztésen kívüli bármilyen egyéb, a Törlesztési Terv szerint fennálló tartozásainak átütemezésére vonatkozó igényét is írásban köteles jelezni a Lízingbeadó felé.

10.2 Amennyiben a Lízingbeadó az átütemezést engedélyezi, kezelési költséget számít fel, Hirdetményben meghatározott értékben.

11. Közjegyzői okiratba foglalás

A Lízingbeadó jogosult arra, hogy saját hatáskörben meghozott döntésével, egyoldalúan a Lízingszerződés megkötését a Lízingszerződés közjegyzői okiratba foglalásától tegye függővé, illetve a Lízingszerződés fennállása alatt a Lízingszerződés közjegyzői okiratba foglalását bármikor előírja. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit a Lízingbevevő fizeti.

12. Elszámolás

12.1 A Lízingszerződés azonnali hatályú felmondással történő megszűnése esetén a Lízingbeadó elszámolást készít (amennyiben a gépjárművet a Lízingbeadó újraértékesíti, az újraértékesítést követően), amelyben tételesen rögzíti a Felek egymással szembeni követeléseit, illetve tartozásait.

12.2 A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó részére megtéríteni

• A Lízingbeadó valamennyi, a Lízingbevevő szerződésszegéséből, mulasztásából, késedelméből eredő, igazolt költségét és kárát;
• a lejárt késedelmi kamatokat;
• a ki nem egyenlített lízingdíjak összegeit;
• a felmondással esedékessé vált hátralévő teljes tőketartozások összegét;
• az elszámolás elkészítésével összefüggő kezelési költséget, amelynek mértékét a Hirdetmény határozza meg;
• az előzőekben felsorolt fizetési kötelezettségek bármelyikének késedelmes teljesítése esetén az azok esedékességétől számított, a jelen ÁSZF 3.5. pontja szerinti késedelmi kamatot; valamint
• a Lízingszerződés hatálya alatt felmerült Ptk. szerinti behajtási költségátalány(ok) összegét.

12.3 A Lízingbevevő fizetési kötelezettségeit növeli

• a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésen alapuló valamely költségtérítéssel kapcsolatos tartozása (pl. biztosítási díjak, vagyonszerzési illeték, a Lízingbeadó tulajdonjogát sértő vagy veszélyeztető eljárással kapcsolatosan felmerült illeték, díj);
• a Lízingbeadó követeléseinek érvényesítésével (peresítésével, illetve nem peres eljárás kezdeményezésével) kapcsolatosan felmerült t költségek (pl. illeték, ügyvédi munkadíj), valamennyi szükséges és igazolt költség, így például posta- és fax-költség (a mindenkori postai díjszabás szerint), a gépjármű visszavételével kapcsolatos eljárás során felmerült valamennyi költség, beleértve a gépjármű biztosításával, a visszavétel esetleges többszöri megkísérlésével kapcsolatos költségeket, az értékesítés költségeit (különösen, de nem kizárólagosan az értékbecslés költségei, a hirdetések megjelentetése következtében felmerült költségek) és a lejárt, de ki nem egyenlített tartozások helyszíni beszedésének költségei;
• visszavett gépjármű értékesítéséig (lízingbeadásig, bérbeadásig) terjedő időszakban a Lízingbeadó által a gépjármű állagmegóvására, javítására, karbantartására, biztosítására, őrzésére és a szükséges felújítására fordított költségek, valamint az értékesítés költségei (különösen, de nem kizárólagosan értékbecslés költségei, értékesítési jutalék);
• a Lízingbevevő által fizetendő összes lízingdíj időarányos része + ÁFA összegű használati díj,
• amennyiben a gépjárművet a Lízingbevevő a Lízingszerződés megszűnését követően – szerződésellenesen – birtokában tartja és/vagy használja.

12.4 A Lízingbevevő fizetési kötelezettségét csökkenti

• a jelen ÁSZF 12.2. pontja szerint visszavett gépjármű értékesítéséből befolyt összeg;
• a Káresemény alapján a biztosító által kifizetett, és a Lízingbevevő részére át nem adott összeg;
• a Lízingszerződésben meghatározott biztosíték érvényesítése során befolyt összeg.

12.5 Az elszámolás alapján fizetésre köteles Fél köteles az elszámolás Lízingbevevő általi kézhezvételét követő 8 (nyolc) naptári napon belül az elszámolásban meghatározott összeget a másik Fél részére megfizetni.

12.6 A Lízingbeadó – méltányossági okból – a Lízingbevevő tartozásának megfizetésére kölcsönszerződés formájában részletfizetési lehetőséget biztosíthat.